Hivatalosan is jelöltette magát az iráni elnökválasztásra Ali Laridzsáni korábbi parlamenti elnök. Az állami tévé élőben közvetítette, ahogy Laridzsáni, az iszlám köztársaság atomprogramjáról folytatott nemzetközi tárgyalások korábbi vezetője a regisztrációra nyitva álló határidő utolsó napján nyilvántartásba vetette magát.
A former speaker of Iran’s parliament has registered to run in the Islamic Republic’s upcoming presidential election. Ali Larijani's decision makes him the first high-profile candidate to potentially back the policies of the outgoing administration. https://t.co/5Gn5lZ544w
— The Associated Press (@AP) May 15, 2021
A 64 éves, mérsékelt konzervatívnak tartott politikus 2005-ben egyszer már megmérette magát az elnökválasztáson, de akkor meglepetésre a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád győzött. Ahmadinezsád egyébként idén szintén regisztráltatta magát elnökjelöltként. Ali Laridzsáni 2008-tól 2020-ig az iráni parlament, a medzslisz elnöke volt.
Megfigyelők a leköszönő elnök, Haszan Róháni szövetségesének tartják.
Former speaker of #Iran parliament Ali Larijani registers to run for president on last day of registering presidential candidates at Interior Ministry. He is eying to secure endorsement of moderates, reformists and parts of conservatives in #IranElection2021. pic.twitter.com/QBeFrnuiRu
— Abas Aslani (@AbasAslani) May 15, 2021
Egyik öccse konzervatív jogtudós, az Iránt irányító klérus tagja, egy időben legfőbb bíró volt. Néhai apja, Mirza Hasem Amoli ajatollah Reza sah uralma idején az iraki Nedzsefbe költözött, Ali Laridzsáni is még itt született. Kisgyerek volt, amikor a család 1961-ben, harminc év után hazatért Iránba. Elemzők szerint a távozó Róhánihoz hasonlóan Laridzsánit is olyan szereplőnek tartja Ali Khamenei, Irán legfőbb vezetője, akit elfogadnak tárgyalópartnernek a nyugati országok, és aki ugyanakkor biztosan nem kérdőjelezi meg a fennálló berendezkedést Iránban.
A regisztráció utolsó napján jelöltként nyilvántartásba vetette magát a Khamenei ajatollahhoz közel álló Ibrahím Raiszi is.
Az ultrakonzervatív főbíró viszonylagos ismertségre és népszerűségre tett szert a tévében elhangzott korrupcióellenes tirádáival. A hatvanéves pap közvetlenül az elnökjelölti regisztrációja előtt kiadott közleményben azt ígérte, ha megválasztják, „harcolni” fog „a nyomor és a korrupció ellen”.
Erős Iránt is ígért, alig burkoltan a mérsékelt jelenlegi elnökre utalva, akinek a helyzetét nagyon megnehezítette, hogy az előző amerikai kormányzat egyoldalúan felmondta az Iránnal 2015-ben aláírt nukleáris megállapodást, és visszaállította az iszlám köztársaságot sújtó szankciókat.
Korrupcióellenes kiállása ugyanakkor visszatetsző annak fényében, hogy öt éve az ajatollah megbízásából Raiszi áll az egyik legnagyobb, a hatalom által teljesen átláthatatlanul működtetett pénzügyi és üzleti konglomerátum, a meshedi Reza imám alapítvány (Asztani Kudszi Rezávi) élén. Egyes megfigyelők szerint Raiszi lehet a 82 éves ajatollah egyik lehetséges utódja Irán élén.
Iránban június 18-án tartják az elnökválasztást. A jelenlegi elnök, Haszan Róháni két ciklus után már nem indulhat újra a tisztségért. Laridzsánin kívül az egyedüli, nem keményvonalas jelölt Mohszen Hasemi Rafszandzsáni, a négy éve elhunyt korábbi elnök, Akbar Hasemi Rafszandzsáni legnagyobb fia. A jelenleg a teheráni városi tanács tagjaként tevékenykedő Rafszandzsánit egyértelműen a reformerek közé sorolják az elemzők.
A regisztrált elnökjelöltek közül ténylegesen majd csak azok indulhatnak a választáson, akiknek a jelöltségét jóváhagyja a 12 tagú Őrök Tanácsa.
