– Azoknak sosem lesz helyük Franciaországban, akik olykor Isten nevében, olykor más országok segítségével egy csoport törvényét akarják a többségi társadalomra erőltetni – fogalmazott tegnap Emmanuel Macron a III. Francia Köztársaság kikiáltásának 150. évfordulója alkalmából elmondott beszédében. A Le Figaro című konzervatív lap által idézett államfő a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthéonban szólalt fel, a hagyományosnak mondható elnöki felszólalásából pedig a hivatali idejének hátralévő szűk két évét meghatározó stratégiai célkitűzések is kikövetkeztethetők.
– Az elnöki beszéd a nyitánya volt a köztársasági berendezkedés megerősítését szolgáló állami kezdeményezéseknek a szekularizáció, a közbiztonság és az esélyegyenlőség területén – értékelte Macron felszólalását a Magyar Nemzet megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A kutató szerint az államfői beszéd a francia társadalmat leginkább foglalkoztató két égető kérdésre reagált szimbolikusan. – Az elmúlt hetekben nagyon komoly társadalmi vita alakult ki arról, hogy mennyire tekinthető erőszakosnak a francia társadalom. Ez különösen a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldása után került előtérbe, de a sárgamellényes tüntetéseket, a nyugdíjreform elleni felhördülést és a Black Lives Matter mozgalom Franciaországba is begyűrűző hatását figyelembe véve összességében elmondható, hogy hónapok óta állandóan jelen van az erőszak és a rongálás a francia utcákon – magyarázta Soós Eszter Petronella. Hozzáfűzte: a közhangulatot a statisztikák is alátámasztják, ugyanis az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a regisztrált erőszakos esetek száma. – Ebből a szempontból a köztársaság autoritásának helyreállítása a fő kérdés. A társadalmi közbeszédben régóta téma a rendőri brutalitás, másrészről viszont most a rendőrök ellen elkövetett erőszak is fókuszba került. Az is foglalkoztatja a franciákat, hogy a köztársaságot képviselő mintegy 35 ezer polgármester vajon mennyire végezheti biztonságban a munkáját, a közelmúltban ugyanis volt néhány rendkívül durva bántalmazási eset – magyarázta a szakértő.
Soós Eszter Petronella szerint Macron beszédének másik fő mondandója az iszlamista szeparatizmus elleni harc meghirdetése volt. Az elnök ugyanis jelezte, hogy még az ősz folyamán a kormány törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a szeparatizmusok elleni küzdelemről. – Ez nyilvánvalóan nem a bretonoknak vagy a korzikaiaknak megfogalmazott üzenet – magyarázta a kutató, utalva arra, hogy Macron beszédében nyomatékosította: Franciaország oszthatatlan és egységes. Az államfő egyébként azt is hangsúlyozta: továbbra is védelmezni kell a szekularizált köztársasági berendezkedést, mert az törékeny és bizonytalan, azonban a vallás és az állam szétválasztása a közéletben szavatolja, hogy szabadon lehet hinni vagy nem hinni. A kutató szerint ez egyértelmű utalás a Charlie Hebdo szerkesztősége és egy zsidó élelmiszerbolt elleni, 17 áldozatot követelő, 2015. januári dzsihadista támadásoknak a héten megkezdett perére. Az 1881-es sajtótörvény óta ugyanis a blaszfémia, azaz istenkáromlás szabad Franciaországban, erre utalt az államfő, amikor nyomatékosította: a szekularizáció nem független a véleménynyilvánítás szabadságától, amely az istenkáromlás jogáig terjed.
Soós Eszter Petronella emlékeztetett: Macron évek óta ígérgeti, hogy megreformálja a franciaországi iszlámot, eddig azonban csak részbejelentéseket tett. – Még nem tudni, mit tartalmaz majd a törvénycsomag, kérdés, hogy belenyúl-e az iszlamista kötődésű egyházak szerveződésébe – magyarázta a kutató.
