Az amerikai Capitolium január 6-i ostroma, illetve Donald Trump volt amerikai elnök Twitterről való száműzése után világszerte számos ország – köztük hazánk is – napirendre tűzte a Szilícium-völgyi technológiai óriások szigorúbb rendszabályozásának kidolgozását.
A Facebook, illetve a franciák körében némileg népszerűbb Twitter elszámoltathatósága régóta téma Párizsban, ugyanakkor nem elsősorban a közösségi hálózatok politikába való beavatkozása, sokkal inkább az interneten kontrollálatlanul terjedő – főként rasszista és antiszemita tartalmú – gyűlöletbeszéd miatt.
A moderálás alkotmányos keretek közé terelésének kérdése azonban rendkívül bonyolult ügynek bizonyult a szólásszabadság sérthetetlenségére oly kényes francia társadalom számára; nem véletlen, hogy tavaly nyáron a számos sebből vérző, az online gyűlöletbeszéddel szemben fellépni kívánó kormánypárti törvényjavaslatot gyakorlatilag elkaszálta a francia alkotmánytanács. – A Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett törvényjavaslat egyébként – a kanadaiakhoz hasonlóan – a német mintát vette alapul, amelynek értelmében a közösségi hálózatoknak mindössze 24 órájuk lett volna arra, hogy eltávolítsák platformjaikról az egyértelműen illegális, gyűlöletre buzdító, rasszista tartalmakat, máskülönben mulasztásukért súlyos pénzbírsággal kellett volna szembenézniük – magyarázta lapunk megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa emlékeztetett: az alkotmánytanács végül a tartalmak törlésére vonatkozó rendkívül rövid határidő miatt tekintette a csomagot alkotmányellenesnek, érvelésük szerint ugyanis egy ilyesfajta szabályozás „túlcenzúrázásra” sarkallná, illetve a tartalmak szisztematikus törlésére bátorítaná a techóriásokat.
– Egy ilyen jogi környezet alapjogokat, pontosabban a szólásszabadsághoz és a kommunikációhoz való jogokat is sértené, ráadásul a potenciális bűncselekmények megvalósulását egyesével vizsgálva nemcsak a rövid határidő problémás, hanem az is, hogy szakjogászi feladatot látnának el a szolgáltatók
– magyarázta a szakértő.
Soós Eszter Petronella emlékeztetett: a közösségi hálózatok moderálása körüli vitának újabb muníciót adott a tavaly októberben lefejezett történelemtanár, Samuel Paty esete, akinek gyilkosa, a csecsen származású Abdoullakh Anzorov a Twitteren is közzétett képeket az áldozatáról, majd a mikroblogon „hitetlen kutyának” nevezte Emmanuel Macron elnököt és általában a franciákat. Az elkövető egyébként a történelemtanáron kívül három másik olyan ember címét is megszerezte, méghozzá részben a közösségi hálózatok segítségével, akik szerinte megsértették a prófétát. – A meglehetősen kontár munkának számító Avia-törvénytervezetet egyébként Macronnak A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű, centrista pártjának képviselői készítették, az Avia-csomag elkaszálása után azonban az ügy már a kormányzat kezébe került. Némileg tehát más formában, de az Avia-csomag egyes célkitűzéseit megtartva az ügy új életre kelt az úgynevezett szeparatizmus elleni törvénytervezethez januárban csatolt módosítási javaslat révén – magyarázta a szakértő. Elmondta azt is, hogy
a Samuel Paty-ügy rávezette a kormányt arra, hogy a kérdést mihamarabb rendezni kell, ráadásul a szeparatizmus elleni törvénycsomagnak rendkívül nagy a társadalmi támogatottsága, ezért valószínűleg a politika is felismerte, hogy ha ebbe beletuszkolják a techóriások moderálására vonatkozó szabályozást is, akkor abból nem lesz akkora ügy, mint például a globális biztonsági törvény névre hallgató javaslatcsomagból.
– Utóbbival szemben gyakran megfogalmazott kritika, hogy sérti a szólásszabadság jogát, amiért súlyos pénzbírsággal, illetve akár szabadságvesztéssel is büntetnék azokat, aki rendőrökről készült felvételeket tesznek közzé a közösségi médiában, kárt okozva ezzel a hatósági személyek fizikai és pszichológiai integritásának – magyarázta Soós Eszter Petronella.
Az áldozat, Samuel Paty képével a szólásszabadságért kiálló tüntetők a párizsi Köztársaság terén 2020. október 18-án
Fotó: MTI/AP/Michel Euler
A kormány a mostani javaslattal tehát igyekszik túllépni az Avia-törvény hiányosságain, ezért a tervezet már megpróbál illeszkedni az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályhoz (Digital Markets Act, DMA). Ezek hatályba lépéséig azonban még évek múlnak el, hiszen a brüsszeli javaslatra az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, ezt pedig még hosszas egyeztetési folyamat előzi meg, Párizs viszont nem akar addig várni.
– Az elképzelés szerint tehát olyan szabályokkal terelnék alkotmányos keretek közé a techóriásokat, amelyek előírnák a nemzeti törvényeknek való megfelelést, a hatóságokkal való együttműködést, az aktivitással arányos moderációt és az algoritmusok működése feletti állami ellenőrzést
– magyarázta a szakértő.
