Jöhet az e-törvényszék? Kanada megregulázná a techóriásokat

Egy szövetségi „e-törvényszék” létrehozását javasolja a kanadai kormánynak egy friss tanulmány annak érdekében, hogy Ottawa a saját hatásköre alá tudja vonna a közösségi hálózatokon közzétett bejegyzésekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálását. A liberális kormány a következő hetekben tűzi napirendre a szabályozás megvitatását, az ugyanakkor egyértelmű: véget vetnének annak az időszaknak, amikor a Szilícium-völgyi vállalatok maguk szabják meg a felhasználási feltételeiket.

U.S. Vice President Joseph "Joe" Biden, left, and Justin Trudeau, Canada's prime minister, arrive for a First Ministers Meeting in Ottawa, Ontario, Canada, on Friday, Dec. 9, 2016. Visiting Ottawa before he leaves office, the vice-president called on Trudeau -- who is beginning his second year in power -- to set an example on the international stage. Photographer: Chris Roussakis/Bloomberg via Getty Images Fotó: Bloomberg

A kanadai kormány évek óta igyekszik kemény kézzel bánni a Szilícium-völgy technológiai óriásaival, a Capitolium január 6-i ostroma hatására azonban ismét felélénkült a társadalmi és a politikai diskurzus arról, hogy miként kellene szabályozni a közösségi hálózatok működését az észak-amerikai országban. Sajtóértesülések szerint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Joe Biden amerikai elnöknek is értésére adta, hogy szeretné, ha az előtte álló ötéves ciklusban megregulázná az amerikai nagyvállalatokat, azonban – az Európai Unióhoz hasonlóan – Ottawa sem akar Washingtonra várni, ezért saját maga is hozzálátott a jelenleg hatályos törvények felülvizsgálatához.

A kabinet várhatóan már a következő hetekben napirendre tűzi az online gyűlöletkeltés és zaklatás témájában készült javaslattervezetét, amely szerint – a német példát követve – 24 órát adnának a közösségi médiaplatformoknak az illegális tartalmak eltávolítására, máskülönben súlyos pénzbírsággal büntetnék őket.

Egyébként az már önmagában említésre méltó, hogy a liberális kabinetben Steven Guilbeault örökségvédelmemért felelős miniszter és David Lametti igazságügyi miniszter mellett Bill Blair közbiztonságért felelős miniszter is részt vesz a javaslat kidolgozásában, egy minap publikált jelentés azonban azt a szándékot jelzi, hogy Ottawa az eddig tervezettnél is nagyobb kontrollt akar szerezni az online tartalmak felügyelete felett.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a szövetségi finanszírozású Public Policy Forum (PPF) Demokratikus Véleménynyilvánítás Bizottsága egy új kormányzati szabályozó hatóság létrehozását, egy úgynevezett e-törvényszék felállítását javasolja a közösségi médiafelületeken publikált bejegyzésekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálására.

A The Globe and Mail kanadai portál által publikált tanulmány szerint ez lehetne az a testület, amelyik közvetlenül felügyelné például a Facebook és a Google országban folytatott tevékenységét, és megkövetelné a techóriásoktól a tartalom széles körű moderálását, illetve a vállalatok jogi kötelezettségeinek teljesítését. A szerdán közzétett jelentésnek egyébként nyíltan vállalt célja, hogy befolyásolja a folyamatban lévő jogalkotást. Ezzel kapcsolatban a jelentés egyik szerzője, Jameel Jaffer a minap úgy nyilatkozott: az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a technológiai óriások üzleti modelljei demokratikus károkat okoznak, ez ellen pedig fel kell lépni. A Columbia Egyetem Knight First Change Institute ügyvezető igazgatója hozzáfűzte: ezeknek a vállalatoknak az üzleti érdekeik jelenleg nincsenek összhangban a közérdekkel, éppen ezért van szükség egy új szabályozási keretre.

– Az algoritmusok automatikusan meghatározzák, hogy a közösségi hálózatokon melyek azok a posztok, amelyek prioritást élveznek, ezáltal felhasználók millióihoz eljutnak, ugyanakkor gyakran szenzációs vagy extrém nézeteket is kiemelnek

– magyarázta a szakértő.

A bizottság egyértelműen arra az álláspontra jutott, hogy véget kell venni annak az időszaknak, amikor a Facebook vagy akár a Twitter saját maga határozhatta meg a platformok felhasználási feltételeit, ehelyett inkább Ottawában kellene törvényekben megszabnia, hogy mit lehet és mit nem. A jelentés szerint a hatékonyság érdekében a szabályozó állam hatáskörének a büntetések esetleges kiszabására is ki kell terjednie a hatalmas bírságoktól kezdve a vezetők esetleges börtönnel való büntetéséig.

Hibás döntéseket hozott a Facebook

Meghozta első döntéseit tegnap a Facebook tavaly felállított felügyeleti szerve, és megállapította, hogy a közösségi oldal az öt vizsgált esetből négyben hibásan járt el a moderáció során. A testület ezért elrendelte a szóban forgó, korábban eltávolított négy poszt visszaállítását. Az egyik esetben egy mellrákkal kapcsolatos Instagram-bejegyzést törölt az oldal automatikusan, mert női mellbimbók voltak láthatók rajta, a testület azonban úgy ítélte, hogy ilyen esetben kivételt kell tenni a meztelenséggel kapcsolatos irányelvek alkalmazása alól. Egy olyan bejegyzést is vissza kell állítani, amely téves információkat tartalmazott a koronavírusról, a szakemberek szerint ugyanis nem jelentett veszélyt. Elemzők szerint az első határozatokat komoly nemzetközi figyelem övezi, ugyanis azok adhatnak képet arról, hogy a testület mennyire független a világ legnagyobb közösségi oldalának számító platformtól, különösen most, amikor Donald Trump előző amerikai elnök fiókjának felfüggesztésével kapcsolatban is zajlik már az eljárás.