Január közepén kerül sor a CDU következő kongresszusára, amelyen a küldöttek három jelölt – Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen – közül választják ki a párt új elnökét. Közülük a legesélyesebbnek tartott Merz hosszú idő óta a kereszténydemokraták – Merkelt ellenző – jobbszárnyának favoritja.
Amióta Németország a menekültválsággal, illetve annak következményeivel küzd, a CDU több választási kudarcot is elszenvedett, a migránspártiként jellemezhető kancellárt, Angela Merkelt addig stabilan magas népszerűség jellemezte, de ez csökkenni kezdett.
Ekkortájt – 2018-ban – már kis híján a migránspártisággal éppen nem vádolható Friedrich Merz vette át a pártvezetői tisztséget Merkeltől – ám helyette végül Annegret Kramp-Karenbauer lett a CDU elnöke. Miután azonban idén ő is bejelentette, hogy visszalép a pártelnöki tisztségből, Merz visszatért a ringbe – írja a V4NA Hírügynökség.
A neuralgikus migrációs kérdés az elnökjelöltek hétfői televíziós vitájában is előkerült.
A beszélgetésben Friedrich Merz úgy fogalmazott: Németországban lényegesen kevesebben igényelnének munkanélküli-segélyt, ha nem kerül sor 2015-ben a tömeges bevándorlásra. Hozzátette: a jelenleg mintegy egymillió segélyen élő migráns nélkül több pénz jutna az egyre szegényedő németek segítésére.
A „német Trumpnak” nevezett keményvonalas jobboldali Merz korábban is híres volt a bevándorlást illető szigorú hozzáállásáról. 2018-ban a CDU egyik türingiai konferenciáján például egyenesen a menedékjog eltörlését szorgalmazta, amiért sokan nemzetiszocialistának bélyegezték.
A jelenlegi bevándorláspolitikába (#Merkelland) való beavatkozás kérdése a koronavírus-válság mélyülésével egyre népszerűbbé válik az országban. Egyes számítások szerint a német kormány 2016 és 2020 között mintegy 150 milliárd eurót költött a migránsokra, ez az összeg lefedné a társadalombiztosítást jelenleg terhelő koronavírus miatti kiadásokat, jutna belőle a gazdaság támogatására és nyugdíjemelésre is.
A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége jelenleg a legnagyobb politikai erő Németországban, választói támogatottsága 35 százalék körüli, jelentősen meghaladja a második helyen álló Zöldek támogatottságát.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy európai viszonylatban nem mondható magasnak a magyar államadósság. Mennyire adósodtak el az európai országok a járvány miatt?
