A mindennapok része lett a bűnözés Franciaországban

Az erőszak a kábítószer-kereskedelem sújtotta és a bevándorlók lakta területeken emelkedett a leginkább.

2021. 07. 30. 6:50
null
Bobigny, 2017. február 12. Könnygázgránátok robbannak tüntetők és rendőrök összecsapása közben Párizs egyik egyik elővárosában, Bobignyben 2017. február 11-én, miután egy békésen kezdődő tüntetés résztvevőinek egy csoportja randalírozni kezdett. A tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy a rendőrök állítólag gumibottal megerőszakoltak egy színes bőrű fiatalt. (MTI/EPA/Yoan Valat) Fotó: Yoan Valat

Az erőszak a kábítószer-kereskedelem sújtotta és a bevándorlók lakta területeken emelkedett a leginkább.

Az én kormányom a biztonságot helyezte prioritásai közé

– hangsúlyozta Jean Castex francia miniszterelnök a hét elején, amikor Gerald Darmanin belügyminiszterrel az északi Haute-Marne megyében található, bűnözésekkel terhelt Saint-Dizier-be utazott. A helyszínen bejelentette, hogy több mint 900 millió euróval növeli a belügyminisztérium költségvetését. A kormányfő azt is megerősítette, hogy betartják Emmanuel Macron elnök ígéretét, miszerint ötéves megbízatása alatt tízezer rendőri és csendőrségi állást hoznak létre a közeljövőben, mivel a megnövelt költségvetéssel jövőre több mint 800 további munkahely jön létre.

Úgy tűnik, mintha a francia miniszterelnök a kijelentésével meg akarta volna előzni azt a sokkot, amit a Le Figaro jelentése váltott ki a francia médiában: a jobboldali francia napilap ugyanis a minap közzétette azt az év első hat hónapját vizsgáló kutatását, amelyből kiderült: Franciaországban az erőszak mértéke már meghaladja azt a szintet, amelyet 2019 első felében a sárgamellényesek tüntetése idején tapasztalhattak az emberek.

Hat hónap alatt több mint 350 ezer erőszakos bűncselekményt rögzítettek, szemben a 2020 első felében elért 300 ezer és 2019 azonos időszakában 320 ezerrel.

A Le Figaro szerint a bűnözés elsősorban a kábítószer-kereskedelem sújtotta megyékben robbant be jelentősen. A bevándorlóktól zsúfolt Seine-Saint-Denis nevű, Párizstól északkeletre található megye például még a fővárost is megelőzi a bűnözések magas számát tekintve.

Könnygázgránátok robbannak tüntetők és rendőrök összecsapása közben Párizs egyik egyik elővárosában, Bobignyben, 2017-ben Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

A Marianne című francia hetilap közben arról írt, hogy több száz család szeretne elköltözni Marseille északi kerületeiből, ahol nem titkoltan virágzik a kábítószer-kereskedelem és az ott történt erőszakokról is gyakran lehet olvasni az újságok címlapjain. Az elsősorban a munkásosztály lakta kerületben tíz ember vesztette életét egy hónap alatt. A hetilap szerint ezen haláleseteknek legalább a fele gyilkosság. Az erőszak kirobbanásával szembesülve a családok attól tartanak, hogy egy napon őket is meggyilkolják, vagy hogy gyermekeik a kábítószer-kereskedelem áldozatai lesznek. Ezért közülük több százan gondolkodnak a költözésen:

A szülők azt látják, hogy a gyerekük veszélyben van, akár az emberkereskedelem áldozatává is válhat. Csak el akarnak költözni, hogy eltávolítsák őket ettől az egésztől, hogy megváltoztassák a környezetüket.

– nyilatkozta az újságnak Nadia Boulainseur, Marseille a 15. és 16. kerületi polgármestere, aki elmondta, hogy havonta tucatnyi áthelyezési kérelmet kap.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Franciaországban „quartier sensible-nek”, azaz érzékeny kerületnek nevezik azokat a városrészeket, ahol jóval a szegénységi küszöb alatt élnek a többnyire bevándorló hátterű lakosok. Az elmúlt években nőtt a bűnözés az ilyen területeken. A no-go zónák jelensége már több évtizede problémát okoz Franciaországban, az országban mintegy 1500 ilyen érzékeny területet tartanak számon, ahová a rendőrök beteszik ugyan a lábukat, de tudják, hogy jó eséllyel nem kerülnek ki onnan sértetlenül. A súlyos bűncselekmények számának növekedését támasztja alá egy pár héttel korábbi Ifop-Fiducial felmérés is: e szerint a franciák 71 százaléka úgy vélte, hogy az elmúlt hónapokban nőtt a bűnözés, sőt, ebből 48 százalékuk szerint jelentős mértékben. Jérôme Fourquet francia politológus, aki az Ifop közvélemény-kutató intézet munkatársa, úgy fogalmazott: ez a szomorú diagnózis mutatja, hogy az a „bizonytalanság-érzés”, amely tapasztalható a francia társadalomban, nem csak kitaláció, ahogy azt néhányan a 2000-es évek elején mondták.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.