A németek kergetik legitimációs válságba Brüsszelt

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a német alkotmánybíróság ítéletének következményeit, de nem áll el attól a szándékától, hogy eljárást indítson Németországgal szemben az ügyben. A brüsszeli liberális sajtó szerint ha Ursula von der Leyen valóban az uniós bíróság élé citálja hazáját, elhallgattathatja a kettős mércét kiáltó magyarokat és lengyeleket. Jogilag ennél sokkal összetettebb az ügy: az alkotmánybíróság függetlensége a jogállamiság sarokköve, ezt pedig épp Brüsszelben hangoztatják nap mint nap.

Gigászi összegek. Ursula von der Leyen 2770 milliárd eurót ígért válságkezelésre Fotó: Reuters

Az Európai Bizottság berkeiben, főként annak német vezetője, Ursula von der Leyen számára okoz látványos fejtörést a német alkotmánybíróság múlt heti ítélete, amely elmarasztalta az EU bíróságát, amiért az korábban helyben hagyta az Európai Központi Bank 2015-ben indított kötvényvásárlási programját. Mindamellett, hogy a program az euróövezet stabilitásának szempontjából mérvadónak számít, a karlsruhei verdikt a közösségi jog és az uniós bíróság elsőbbségét is megkérdőjelezi.

Az uniós szerződések őreként működő bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg Berlint, és hétfőn is arról biztosították a sajtót, hogy a bizottság jogászai „folyamatosan vizsgálják” a helyzetet. A kérdésre, hogy Von der Leyen beszélt-e az őt gyakorlatilag a bizottsági elnöki székbe ültető Angela Merkel kancellárral a furcsa, ám nem példátlan esetről, a bizottság nem válaszolt. Azt sem tudtuk meg a brüsszeli testülettől, hogy Von der Leyennek miért telt látványosan sok időbe, öt napba, mire közélmény adott ki az ügyben. Ebben egyébként megerősítette a németekkel szembeni kötelezettségszegési eljárás lehetőségét, és leszögezte: az uniós jog igenis elsőbbséget élvez a nemzetivel szemben, a luxemburgi székhelyű bíróság határozatai pedig kötelezőek valamennyi tagállami bíróságra nézve.

A hatásköri dilemmának szinte magától értetődően lengyel és magyar vonatkozása is van. Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő az európai vezetők közül szinte elsőként szólalt meg a kérdésben, az EU történetének egyik legfontosabb ítéleteként beszélve a német verdiktről. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a karlsruhei döntés nyomán uniós vita kezdődik majd a hatalmi ágak szétválasztásáról és a kompetenciamegosztásról.

A hatalmi ágak szempontja éppen Németország esetében tűnik zsákutcának. A bizottság ugyanis a berlini kormánnyal szemben indíthatná meg a valószínűleg évekig is eltartó eljárását, nem pedig az attól teljesen függetlenül működő német alkotmánybíróság ellen. Olaf Scholz szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter még a múlt héten is kiállt a kötvényvásárlási program mellett, tehát Brüsszel és a berlini kormány hivatalos álláspontjai lényegében azonosak.

Brüsszelben eljárás indulhat Németországgal szemben a Bundesbank miatt
Fotó: MTI/EPA

Jogászok is abszurdnak nevezik a helyzetet, hogy az uniós bizottság annak a bíróságnak a révén büntetné a németeket, amelynek az elsőbbrendűségét a német alkotmánybíróság megkérdőjelezte.

Jourová bírálta, de nem ismeri a törvényt

Nem ismerhetem alaposan a magyar törvényeket – mondta hétfőn, egy online fórumon Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, megerősítve, felszólal majd a hazánkról szóló holnapi európai parlamenti vitán. A cseh politikus a momentumos Cseh Katalin mellett a német szociáldemokrata Dietmar Kösterrel, illetve a zöldpárti Terry Reintkével folytatott megbeszélést. Jourová bírálta a lengyel és magyar kormányt az elhalasztott elnökválasztás, illetve a koronavírus-törvény miatt. Magyarország kapcsán az alelnök megismételte, amit a hétvégén a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak mondott: nem maga a jogszabály, hanem annak „jogállamisági kontextusa” aggasztja. (MN)

Lapszemle

Financial Times

A Brüsszellel számos jogi csatát vívó Varsót és Budapestet felbátoríthatja a német alkotmánybíróság döntése, miszerint ezentúl saját törvényszékeik is megtorpedózhatják az Európai Bíróságot – írja szakértőkre hivatkozva a londoni üzleti napilap. Miguel Maduro, a European University Institute professzora szerint korábban is voltak összetűzések a nemzeti bíróságok és az uniós törvényszék között, de a mostani szembenállás példátlan, és rengeteg kockázatot rejt magában. Kees Sterk veterán holland bíró attól tart, a lengyel kormány innentől fogva nem fogja figyelembe venni az Európai Bíróságnak a lengyel igazságügyi reformot elmarasztaló határozatait. Bár a lap szerint a magyar kormány a lengyelnél jobban elfogadja az uniós jogi döntéseket, az újság által megszólaltatott Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társvezetője szerint a mostani német döntést tüzetesen átvizsgálják majd azok a kormányok, amelyeknek „szándékukban áll megsérteni az uniós törvényeket”.

Der Standard

A német alkotmánybíróság döntésének komoly következményei lehetnek az európai jogi környezetre nézve – írja a bécsi liberális napilapban Werner Schroeder jogászprofesszor. Mint fogalmaz, itt nem csupán az EU-s jogszabályok különböző értelmezéséről van szó, hanem sokkal inkább az állami szuverenitás elvesztéséről, és arról, melyik alkotmánybíróságé az utolsó szó Európában. Lengyelország és Magyarország, ezek az illiberális demokráciák felteszik most maguknak a kérdést: ezek után miért ne hagynák figyelmen kívül az Európai Bíróság népszerűtlen döntéseit?