A-osztályú fertőző betegségként kezelik a kínai hatóságok a Vuhan városából indult koronavírust, ezzel a legszigorúbb járványügyi óvintézkedéseket léptették életbe a gyorsan terjedő betegség megfékezésére. A közösségi oldalakra ellátogatva láthatóak ennek következményei, az internetet Kínában és azon kívül is elözönlötték az aggasztó, posztapokaliptikus képsorok.
Többségük Hopej tartomány központjában, Vuhanban készült: az egyik felvételen egy kihalt sugárúton átrobogó egészségügyi jármű vastag, fehér porral árasztja el a környéket. A 11 millió lakosú települést karantén alá helyezték a hatóságok, ellenőrzik a ki- és bemenő forgalmat, a tisztviselők pedig figyelmeztetést kaptak, hogy ne hagyják el a várost – a kínai hatóságok ezzel is próbálják csökkenteni a kiutazások számát.
A fertőzés terjedésével még szigorúbb intézkedések várhatóak, a jogszabályok értelmében máshol is karanténokat állíthatnak fel, kényszermegfigyelés alá vonhatják a betegség tüneteit mutató embereket. A kínai sajtó beszámolója szerint Vuhanban fertőtlenítik az utcákat, a tömegközlekedési eszközöket és megállókat, valamint minden utazási csomóponton, a repülőtéren, busz- és vonatállomásokon, de az utcán felállított ellenőrzési pontokon is figyelik a járókelők testhőmérsékletét.
A szigorú óvintézkedésekről még hétfőn döntött a pekingi államtanács, akkorra azonban a kórokozó már hetek óta, talán egy hónapja is kijutott Vuhanból. A nemzetközi sajtó és a kínai internetfelhasználók figyelme is a betegségre szegeződött, egyesek azzal vádolták a hatóságokat, hogy szándékosan próbálják eltusolni a kór terjedését.
Erre válaszul a Kínai Kommunista Párt kedden a 2002-ben kitört SARS-járványra emlékeztette a párthivatalnokokat. – Aki politikai érdekeit az emberek elé helyezi, az az évszázad bűnöse lesz a párt és a nép szemében is – fogalmaz a KKP. Az egészségügyi szigorításokkal párhuzamosan beindult a cenzúrahivatal is. A betegséggel kapcsolatos, kínai internetes tartalmakat szigorúbban szűrik a hatóságok, de közben eljárások indultak, miután felhasználók megalapozatlan, például eltitkolt fertőzöttekről szóló pletykákat terjesztettek.
Vitathatatlan, hogy a pekingi kormánynak nehéz dolga van, úgy kell kezelniük a helyzetet, hogy közben ne okozzanak pánikot. Azzal kapcsolatban ugyanakkor már megoszlanak a vélemények, hogy Kína tanult-e az évezred elején kitört SARS-járványból. A 2002 novemberében megjelent, a vuhani koronavírussal rokon SARS-kórokozó világszerte mintegy 700 áldozatot követelt, miután a hatóságok hónapokig nem tájékoztatták a nemzetközi közösséget a járványról.
Akkor Kína déli tartományában, Kantonban került kórházba az első regisztrált fertőzött, és bár a helyi földműves belehalt a betegségbe, a helyi hatóságok csak 2003 februárjában értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Annak ellenére, hogy a kanadai hatóságok gyanút fogtak a járványügyi megfigyelőrendszerük jelzése nyomán. – Ott voltam a SARS-járványkor és pontosan ugyanazt a felszínes kommunikációt látom most, amit akkor – fogalmazott a Twitter-mikroblogon a WHO korábbi, Ázsiáért felelős szóvivője.
Bár vannak kritikus hangok, a nemzetközi vélemények többsége szerint a kínai hatóságok jól kezelik a helyzetet. A WHO már korábban jelezte, hogy a kínaiak szakszerűen reagálnak a történtekre, a kínai és a nyugati sajtóban megszólaló járványügyi szakértők többsége nem is bírálta az intézkedéseket. Bill Bishop elismert Kína-kutató azt írta: Peking a 2009-es H1N1 influenzajárványkor már jól vizsgázott az ilyen helyzetek kezelésében.
– Az olyan intézkedések, mint az utazási korlátozás, a testhőmérséklet-vizsgálatok, a karanténok keménynek tűnhetnek, de hatékonyak – fogalmazott az amerikai kutató, aki szerint érdemes lemondani az esetleges kínai utazásokat. – Azon túl, hogy járványveszély fenyeget, előfordulhat, hogy egy repülőgépen utazunk egy beteggel. Ebben az esetben akár több mint egy hétig várhatunk, hogy kiengedjenek egy karantén alá vett szállodából – idézte fel a 2009-es influenzajárvány során tapasztaltakat Bishop.
