Kölcsönös parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötött tegnap a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) és a volt államfőjelölt, Paweł Kukiz által irányított kisebb ellenzéki tömörülés, a Kukiz’15.
Az egyezség célja, hogy megerősítse a PiS-t, amelynek az utóbbi időben számos nézeteltérése akadt a koalíció törpepártjaival. A Kukiz’15-tel kötött megállapodás, bár nem változtat lényegesen a parlamenti erőviszonyokon, elvileg biztosíthatja a PiS többségét egyes szavazásokon, amelyeken a jelenleg 232 képviselővel rendelkező kormánykoalíció nem szavazna egységesen a 460 fős alsóházban.
Jarosław Kaczyński elmondta: a PiS az egyezmény nyomán több, a Kukiz’15-nek fontos törvénytervezetet fog támogatni, az ellenzéki tömörülés pedig cserébe támogatást nyújt az uniós és a lengyel költségvetési eszközökből fedezendő országfejlesztő kormányprogramnak.
– A Kukiz’15 mindazt támogatja, ami a jelenlegi lengyel parlamenti politikai erőviszonyok megőrzéséhez szükséges – tette hozzá Kaczyński. Kiemelte: a Kukiz’15 támogatása „a parlamenti aritmetika” szempontjából fontos, de bővíti azon állampolgárok körét is, akiket a PiS megszólíthat a programjával.
– Nemcsak a törékeny parlamenti többség stabilizálása miatt fontos a Paweł Kukizzal kötött megállapodás, hanem azért is, mert a népszerű korábbi énekessel egy olyan, alapvetően rendszerellenes és a politikához fenntartással közeledő választói csoportot érhet el a kormánypárt, amely korábban reflexszerűen utasíthatta el a mai aktív politikusok közül egyik legrégebben a politikában tevékeny Kaczyński pártját
– nyilatkozta lapunknak Rosonczy-Kovács Mihály, a Közép-európai Nézőpont Intézet elemzője.
2019-ben elsöprő győzelmet ünnepelt a Jog és Igazságosság (PiS) párt és vezetője, Jarosław Kaczyński
Fotó: Reuters
A koalíciót vezető pártra rá is fér a támogatás: a legfrissebb felmérésekből az derül ki ugyanis, hogy a PiS vezette jobboldali szövetségre a választók 32-36 százaléka szavazna, ez jelentős visszaesés a 2019-es választáshoz képest, amikor 43,6 százalékkal aratott elsöprő győzelmet. Rosonczy-Kovács Mihály szerint a népszerűség csökkenését leginkább az váltotta ki, hogy összhangba hozták az 1997-es abortusztörvényt az alkotmány azon paragrafusával, amely kimondja, hogy az állam köteles védeni az emberi életet.
– Az abortusztörvénnyel kapcsolatban heves tüntetések robbantak ki, és a minap Jarosław Kaczyńki is elismerte egy interjúban, hogy a női szavazók körében vesztett bizalmat a pártja. A PiS gyakorlatilag két hónapon belül a saját szavazótábora jobb- és balszárnyán is berzenkedést váltott ki
– nyilatkozta az elemző.
Ugyanakkor nemcsak a PiS-en belül, hanem az ellenzéki pártok körében is óriási változások játszódtak le az előző parlamenti választás óta. A fő ellenzéki erőt képviselő Polgári Koalíciót (a Polgári Platform párt vezette frakciót) a felmérésekben több százalékkal is megelőzi a Lengyelország 2050. Felmérések szerint a párt 25 százalékkal követi szorosan a PiS-t, annak ellenére, hogy csupán a tavalyi parlamenti választás után alapították meg – miután más frakciók tagjai átpártoltak hozzá.
– Kérdéses, hogy a Lengyelország 2050 sikere hosszú távon fenntartható-e. Hiába előzik meg a közvélemény-kutatásokban az évek óta identitás- és vezetői válsággal küszködő Polgári Platformot (PO), utóbbi sokkal komolyabb pártstruktúrára támaszkodhat.
Lengyelországban szinte „menetrendszerű” egy-egy olyan új formáció feltűnése, amely a régi struktúrákból kiábrándult, de a politika iránt érdeklődő szavazókat célozza meg. Ilyen volt korábban a mára teljességgel eltűnt Palikot Mozgalom 2011-ből vagy az azóta a PO-ba beolvadt Modern. Hołownia ezeknél egyelőre sikeresebbnek látszik – magyarázta Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: a tavalyi köztársaságielnök-választás során a politikába belépő ismert tévés személyiség, a Szymon Hołownia által vezetett Lengyelország 2050 leginkább a Polgári Platform és a Lengyel Parasztpárt kárára tudott erősödni.
