Az Általános Ügyek Tanácsa márciusban kérte fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat, amikor a két országgal tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdéséről határozott.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos a tervezet bemutatását újabb fontos lépésnek nevezte Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának útján. A csatlakozási tárgyalások konkrét kereteinek felvázolása az unió elkötelezettségét tükrözi a két ország európai integrációja mellett annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat hitelesebbé, dinamikusabbá és kiszámíthatóbbá váljon – mondta.
– A két ország jövője egyértelműen az Európai Unióban van, és biztos vagyok abban, hogy folytatják reformjaikat a csatlakozás útján való továbbhaladás érdekében – fogalmazott a magyar biztos.
A csatlakozási tárgyalások kerete az egyes tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások irányát, alapelveit és tartalmát határozza meg, valamint rögzíti a tárgyalási eljárás menetét. A tárgyalások célja, hogy Albánia és Észak-Macedónia teljes egészében elfogadja az EU vívmányait, és a csatlakozáskor biztosítsa azok teljes végrehajtását és megerősítését – közölte az uniós bizottság.
A kerettervezet a korábbi uniós bővítések tapasztalataira és a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalásokra épül. Figyelembe veszi a csatlakozni kívánó országok érdemeit és sajátos helyzetét. A javaslatok erősítik a csatlakozás hitelességét az alapvető reformokra való összpontosítás révén, kezdve a jogállamisággal, a demokratikus intézmények és a közigazgatás működésével, valamint a gazdasági kérdéseket illetően.
Következő lépésként az uniós tagállamok megvizsgálják és elfogadják a tárgyalási kereteket. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagország a jelölt országokkal folytatott kormányközi párbeszédet követően javaslatot tesz a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésére.
Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa március végén jutott politikai megállapodásra arról, hogy meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A tanács állásfoglalásában aláhúzta: a tárgyalások megkezdése a két országnak az Európai Unió által megkövetelt reformok során elért előrehaladása fényében vált lehetségessé, különös tekintettel az alapvető jogokra, a jogállamiságra és a demokráciára, az igazságszolgáltatásra és a szomszédságpolitikai döntésekre.
Az Európai Tanács tavaly októberi csúcsértekezletén főként francia javaslatra akadályozta meg a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával.
