Az Európai Unió válságkezelése azokra az államokra tenne terhet, amelyek jól teljesítettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, s azokat segítené, amelyek rosszul teljesítettek – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A műsorban arról beszéltek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: Új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.
Kovács István szerint a szolidaritási alap legnagyobb nyertesei Olaszország és Spanyolország lenne, akik egyébként a vírus kezelésében a legrosszabbul teljesítettek, ráadásul a gazdaságuk is rosszul áll.
„Az a legnagyobb baj, hogy ennek az egésznek a (…) vesztese a tervek szerint pont a mi régiónk lenne, ami pedig mind a víruskezelésben nagyon jól teljesített, mind pedig az elmúlt években a gazdaság is rendkívül jól teljesített” – hangsúlyozta, hozzátéve, bebizonyosodott egyébként, hogy a hozzánk érkező uniós források nagyon jó helyre jönnek, jó befektetésnek számítanak.
