„Az idő Orbán Viktort igazolta”

Két Európa van: a biztonságos Európa, Orbán Viktor Európája, illetve Nyugat-Európa, amely elfordult a kereszténységtől — mondta a lapunknak adott interjúban Georgi Markov, a legnagyobb bolgár kormánypárt, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) parlamenti képviselője, egykori alkotmánybíró, aki szerint az európai parlamenti választásoknak most először valódi tétjük lesz Európa jövője szempontjából.

A bolgár politikus szerint a kérdés az, hogy a kereszténységet választjuk-e vagy a bevándorlást Fotó: Teknős Miklós

– Az egyértelmű, hogy az idei EP-választásokon előretörnek a szuverenista és bevándorlásellenes pártok. A felmérések alapján azonban továbbra is többségben lesznek a bevándorláspárti, Európa mélyebb integráció­ját szorgalmazó erők. Nem gondolja, hogy a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által is emlegetett népek tavasza csak később fog eljönni?

– Most érkeztünk el egy választóvonalhoz. A kérdés az, hogy a keresztény Európát választjuk-e vagy a bevándorlást. Angela Merkel német kancellár hiába jelentette ki, Wir schaffen das, azaz megbirkózunk vele, bebizonyosodott, hogy Európa nem tud megbirkózni a migrációval. De van egy másik nagy kérdés is: elkötelezzük-e magunkat a keresztény értékek védelme és a hagyományos családmodell mellett? Amikor a bolgár alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az isztambuli egyezményt, Bulgária összes templomában megkongatták a harangokat. Nem fogadjuk el a genderelméletet, amely arra tanítja gyermekeinket, hogy anya és apa helyett szülő 1 és szülő 2 van. Nem fogadjuk el a Soros-tervet sem, amely szerint Európának minden évben egymillió migránst kell befogadnia. Szeretnénk keresztény ország maradni.

– Az ön által elmondottak alapján úgy tűnik, hogy éles ideológiai különbségek vannak Nyugat- és Kelet-Európa között. A bevándorlással, a genderelmélettel, a melegházassággal kapcsolatos nézeteltérések elvezethetnek ahhoz, hogy az Európai Unióban sosem látott törésvonalak alakuljanak ki?

– Emmanuel Macron francia államfő a progresszív mozgalmával a populisták ellen hirdetett harcot, Orbán Viktort és Matteo Salvinit vette célba. Én nem fogadom el, hogy Orbánt, Salvinit vagy Heinz-Christian Strachét populistának bélyegezzék. Ők keresztények és hazafiak. De volt valami pozitív is Macron megnyilatkozásában: azt mondta, tárgyalni kell Európa jövőjéről. Az Európai Uniónak, az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának nincs alternatívája, de látha­tóan két, egymással éles ellentétben lévő csoport van kialakulóban. Az egyik elfogadja és vállalja a muszlimok és keresztények egymás mellett éléséből, a melegházasság bevezetéséből és a genderideológia elfogadásából származó kockázatokat. A másik csoport nem enged a keresztény értékekből, az etnikai homogenitásból, a hagyományos családmodellből. Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem vállalhatunk nagyobb terhet annál, mint amire képesek vagyunk. Nem utáljuk a bevándorlókat, de tudjuk, hogy nem képesek beilleszkedni.

A bolgár politikus szerint a kérdés az, hogy a kereszténységet választjuk-e vagy a bevándorlást
Fotó: Teknős Miklós

– Április 25-én a magyar Ország­gyűlésben rendezték meg a Várna, a kereszténység védőpajzsa című konferenciát a várnai csata 575. évfordulója alkalmából. Az őszi megemlékezésre Várnába hívta Orbán Viktort Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök. Mostanában gyakran kerülnek elő azok a történelmi évszámok, amelyek a török seregek előrenyomulásának fontos eseményeit örökítik meg. Valóban ennyire drasztikus a helyzet, mint annak idején? Megmenthető a kereszténység?

– Valóban évszázadokra nyúlnak vissza történelmi kapcsolataink, ez a barátság azonban ma is tetten érhető, hiszen Bojko Boriszov és Orbán Viktor már tíz éve nagyon jó barátok. Mindketten négyszer győzték le a szocialistákat parlamenti választások alkalmával. A labdarúgás szeretetén kívül a keresztény hit is összeköti őket. Miniszterelnökünk hatalmas összegeket fordított a bulgáriai templomok és kolostorok felújítására. A bolgár kormány többször világossá tette, hogy amennyiben az Európai Unióban Magyarország ellen büntetőintézkedéseket helyeznek kilátásba a jogállamisági eljárás részeként, azt Bulgária meg fogja vétózni. A nyugat-európai elit teljesen elszakadt a valóságtól. Jól ismerem Magyarországot és Budapestet, amely Európa egyik legvonzóbb városa. Az embereknek van munkájuk, fejlődik az infrastruktúra, a gazdaság pedig tovább erősödik azáltal, hogy magyar többségi tulajdonba kerülnek a stratégiai ágazatokban, a bankszektorban, az energetikában, a médiában fontos szerepet játszó vállalatok. Orbán Viktort királyként fogadják a keleti országokban, mint Kazahsztánban vagy Kínában, közben felgyorsulnak a Nyugatról érkező beruházások. A nemzet egészségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Magyarország a világ legnevesebb sporteseményeinek ad otthont, ehhez pedig világszínvonalú sportlétesítményeket építenek.

– Dicshimnuszokat zeng Orbán Viktorról és Magyarországról. A magyar ellenzék, illetve sokan Nyugat-Európában is úgy látják azonban, hogy Magyarország illiberális állammá nyilvánítása, illetve a keleti autokratikus országokhoz való közeledés éppenséggel azt bizonyítják, nálunk puha diktatúra van kiépülőben, az egykori szabadságharcos pedig eltiporja a szabadságjogokat. Mi a véleménye ezekről a kritikákról?

– A harminc évvel ezelőtti eseményekről hadd mondjam el: amikor Orbán Viktor a szovjet tankok kivonulását követelte, Berlinben pedig leomlott a fal, egy Angela Merkel nevű hölgy éppen szaunázott. A mostani helyzetről pedig úgy vélem, amikor a magyar ellenzék a választási rendszer igazságtalanságára hivatkozva bírálja a kormányt, emlékeztetni szeretném őket, hogy a választási törvény mindenkire egyformán vonatkozik. Ha éppenséggel nem vegyes választási rendszer érvényesülne Magyarországon, hanem kizárólag egyéni mandátumokat lehetne szerezni, mint Nagy-Britanniában, a Fidesz nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerezne. Kettős mércét alkalmaz a Nyugat. Amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, „hazudtunk reggel, éjjel meg este”, s megverette a békés tüntetőket, nem volt Magyarországról szóló vita az Európai Parlamentben. Hajtóvadászat indult Orbán Viktor ellen, mert belenyúlt a neoliberalizmus sebeibe. Ön azt kérdezte, megmenthető-e a kereszténység. Igen, a visegrádi négyek, Matteo Salvini, a szlovénok, a horvátok és a bolgárok segítségével. Belgium, Franciaország és a többi gyarmattartó ország számára viszont súlyos és visszafordíthatatlan a helyzet. Ezekben az országban már alakulóban vannak az iszlám pártok. Nem akarok tanácsokat adni Orbán Viktornak, de szerintem a Fidesznek már nincs helye az Európai Néppártban. Az Európai Néppárt ugyanis elmozdult a baloldal irányába. Nincs ma különbség a német keresztény uniópártok és a szociáldemokraták között sem. Összeborultak, egy jó ideje együtt kormányoznak.

– Amikor a bolgár sajtó arról írt, hogy önnek biztosan helyet kínálnak a GERB párt EP-listáján, ön gyorsan megcáfolta azt, azzal érvelve, hogy minek menne Brüsszelbe, amikor szép lakása van Budapesten. „Engem ott ledurrantanak” – nyilatkozta. Ennyire rossz a véleménye Brüsszelről?

– Nemcsak Brüsszelről, de a többi nyugati fővárosról is. 2016-ban Londonban egy nemzetközi teniszversenyen voltam. Nagyon későn fejeződött be, nagy sorok álltak a taxikért, ezért a barátommal úgy döntöttünk, metróval megyünk vissza a szállásunkra. Éppen szálltam volna fel, amikor a barátom elkezdett ráncigálni, hogy ne a szerelvény közepére menjünk, inkább az utolsó kocsiba, mert ha bomba robban, az a közepén fog felrobbanni. Nem szeretnék állandó félelemben élni. Arra várni, hogy sörözés közben egy iszlamista fegyvert rántson és lelőjön. Nem akarok olyan országban élni, amelyik megtagadja a karácsonyt. Ezért szeretem Budapestet.