Az azeri elnök szerint a demarkációs vonal nincs többé

Ilham Alijev nem enged: a harcok a frontvonal teljes hosszán folytatódnak Hegyi-Karabahban.

Sztepanakert, 2020. október 5. Azeri tüzérségi támadás során rommá vált lakóépületek a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fõvárosában, Sztepanakertben 2020. október 4-én. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. MTI/EPA/Pan Photo/David Gahramanjan Fotó: David Gahramanjan

– Karabah Azerbajdzsán része – írta Ilham Alijev azeri elnök a Twitter-mikroblogon nem sokkal azután, hogy pénteken televíziós beszédben üzent az azeri nemzetnek. Az államfő az Interfax hírügynökség jelentése szerint felszólalásában nyomatékosította:

az azeri erők megváltoztatták a harctéren azt a status quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette: áttörték és megsemmisítették a demarkációs vonalat.

Alijev a beszédében arra is emlékeztetett: az örmény erők harminc éven át betonépítményekkel erősítették meg ezt a demarkációs vonalat, de az azeri erők ezeket is szétverték most. – Senki sem képes ellenállni az azeri katonának – hangoztatta Alijev, majd pedig cáfolta az összes olyan örmény nyilatkozatot, amely szerint új demarkációs vonal épül. – Több már nem lesz belőle – szögezte le. Arról is beszélt, hogy a harcok a frontvonal teljes hosszán továbbra is folytatódnak. – Azerbajdzsán minden irányban megszilárdítja állásait. Mi rákényszerítjük az agresszort a békére, ez a hadművelet legfőbb célja – mondta, majd pedig nyomatékosította:

Örményországnak el kell fogadnia a konfliktus rendezésének alapelveit, és ki kell vonulnia a megszállt területekről.

MOszkvában tárgyalnak

Ezzel egy időben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közvetítésével Moszkvában egy asztalhoz ült Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter. Hírügynökségi jelentések szerint egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a feleknek sikerülne közelítenie álláspontjaikat egymás felé. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök egyébként pénteken Jerevánban tárgyalt, az Eurázsiai Gazdasági Unió kormányfői tanácskozásán és ebből az alkalomból külön találkozott örmény hivatali partnerével, Nikol Pasinjánnal is. Az eszmecsere nyilvános szakaszában Misusztyin együttérzését fejezte ki a hegyi-karabahi konfliktusban elszenvedett veszteségek miatt, azonnali tűzszünetre szólított fel és közölte, hogy Oroszország kész közvetíteni a rendezés érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet minszki csoportja másik két társelnökével – az Egyesült Államokkal és Franciaországgal – közösen.

A Twitteren közben az a hír terjed, hogy három orosz újságíró is megsérült az azeri erőknek az örmények lakta hegyi-karabahi települések elleni támadásokban.

Az augusztus 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban az örmény védelmi minisztérium közlése szerint péntekig 376 örmény katona esett el. Az azeri fél saját katonai veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást, a legfelsőbb ügyészség azonban pénteki összesítésében az szerepel, hogy a harcok kezdete óta 31 civil halt meg, 164-en megsebesültek, több mint ezer házban és 45 társasházban, 142 polgári létesítményben keletkeztek károk az örmény nehéztüzérség és rakétarendszerek támadásaiban a lakott területek ellen.