Berlin a tömeges migráció korlátozásának látszatát kelti

Kiszelly Zoltán lapunknak elmondta: nem lehet Angela Merkel és a CDU pálfordulásáról beszélni.

Julbach, 2015. október 6. Szíriai bevándorlók egy Németország jelentésû felirattal ellátott, rögtönzött útjelzõ tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án. (MTI/EPA/Armin Weigel) Fotó: MTI/EPA/Armin Weige

Miközben a nemzetközi csapatok elhagyják Afganisztánt, és az iszlamista tálibok egyre nagyobb teret nyernek a dél-ázsiai államban, Németországban élesedik a vita az elutasított menedékkérők kitoloncolásáról. Armin Laschet, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány miniszterelnöke, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a Bild című német napilapnak adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában elmondta: az Afganisztánban növekvő feszültségektől függetlenül haza kell küldeni azokat az afganisztáni menedékkérőket, akik bűncselekményeket követnek el.

Berlin engedélyezi az elutasított menedékkérők kitoloncolását Afganisztánba
Fotó: MTI/EPA/Armin Weige

– A helyzet folyamatos értékelést és körültekintő fellépést igényel a visszatérések ügyében, de a mi irányvonalunk továbbra is egyértelmű: aki Németországban bűncselekményt követ el, az elveszítette a jogát arra, hogy vendégként az országban tartózkodjon – közölte Armin Laschet. A hétvégén pedig Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter is az Afganisztánba történő kitoloncolások folytatása mellett foglalt állást.

– Jelenleg tárgyalásokat folytatunk Afganisztánnal, hogy folytathassuk a bűnözők visszatoloncolását

– mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.

– Ezek a kijelentések populista, embergyűlölő magatartást tükröznek. A bűnözők is emberek, akik megérdemlik a büntetésüket, de azt nem, hogy a halálba küldjék őket. Ha veszély fenyegeti őket, le kell állítani a kitoloncolásukat – bírálta a CDU/CSU-pártszövetség politikusainak állításait Norbert Walter-Borjans, a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) társ-elnöke.

Az elmúlt napokban ráadásul Angela Merkel azon kijelentése is nagy visszhangot keltett, hogy már nagyon sok afgánt befogadtak. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a német kancellár egy sajtótájékoztatón elmondta: jelenleg másképp közelítené meg a problémát, mint a 2015-ös menekültválság idején, amikor a polgárháború elől menekülő szíriaiak százezreit fogadta be Berlin. A Bild történelmi pálfordulásként, a Willkommenskultur-politika végeként értékelte a német kancellár szavait.

– Nem szabad pálfordulásról beszélni, ezek csak szimbolikus kijelentések

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán.

A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója kifejtette: Berlin az európai lakosság csökkenését még mindig migránsokkal pótolná, ez legfeljebb csak annyiban változik, hogy most nem egyszerre, hanem ütemezetten engednék be a bevándorlókat.

– Biztosan javítja a CDU és Merkel tekintélyét, ha azt a látszatot keltik, hogy a tömeges migrációt korlátozzák

– tette hozzá.

A politológus továbbá azt is elmondta: a kancellár az erőfeszítéseit a CDU érdekében és az Alternatíva Németországért (AfD) ellen teszi – vagyis a jobboldali, bevándorlásellenes párt szavazótáborát gyengítené saját pártja javára az őszi parlamenti választások előtt.

– Merkel még megpróbál úgy bevonulni a történelemkönyvekbe, hogy a CDU nyerjen

– hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Angela Merkel német kancellár a migráció korlátozásának látszatát kelti
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Insa közvéleménykutató-intézet legfrissebb felmérése alapján a CDU/CSU-pártszövetség még mindig az élen jár, jelenleg 27 százalékos támogatottsággal. A Zöldek és az SPD között már szorosabb a verseny, előbbi 18, utóbbi pedig 17 százalékon áll. A kancellárjelöltek esetében azonban már más a helyzet. Ha az állampolgárok a kancellárt közvetlenül választhatnák, Armin Laschetre és Annalena Baerbockra, a Zöldek jelöltjére mindössze 13-13 százalékuk szavazna. Ezzel szemben Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje 22 százalékos népszerűségnek örvend.

A politológus továbbá arra is rávilágít: Angela Merkel nyilatkozatával Recep Tayyip Erdoğan elnöknek is üzen arról, hogy hajlandó tárgyalni a 2016-os menekültügyi alku megismétléséről. A megállapodás keretében legálisan jöhetnének be a migránsok Európába, az elutasított menedékkérőket viszont visszaküldenék Törökországba. Kiszelly Zoltán ezzel kapcsolatban hozzátette: a merkeli gondolkodásnak még mindig része, hogy legálisan hozzanak be embereket Európába.

Az Európai Unióban a szírek után az afgánok alkotják a második legnagyobb bevándorlócsoportot. 2016 óta csupán kis részüket, mintegy ezer afgánt toloncoltak ki Németországból.