Véget ért Willkommenskultur

– Nem akarom Európába behozni ezt a beteg ideológiát – szögezte le a szélsőséges iszlamista nézetek Európában való terjedése miatt aggódó Sebastian Kurz, aki egy lapinterjúban egyértelművé tette: a külföldi csapatok Afganisztánból való kivonása ellenére is folytatódni fog az afgán menekültek kitoloncolása Ausztriából. Az osztrák kancellár – mindössze néhány nappal azután, hogy Angela Merkel is hasonlóan vélekedett – arról is beszélt: tart attól, hogy az afgánok megindulásával a 2015-ös menekültválság megismétlődik, ezért sürgős lépéseket vár az EU-tól.

VIENNA, AUSTRIA - SEPTEMBER 13: Refugees wait at a train station to board a train bound for Germany on September 13, 2015 in Vienna, Austria. Refugees, mostly from Syria and Afghanistan, arrived in Vienna after Hungary opened its borders with Austria allowing refugees to leave the country and they will continue their journey onward to Germany. Hasan Tosun / Anadolu Agency (Photo by Hasan Tosun / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: HASAN TOSUN

Az afgán menekültek számának rohamszerű emelkedésére figyelmeztetett Sebastian Kurz osztrák kancellár. A politikus a német Bild napilapnak nyilatkozva elmondta, attól tart, Németországban és Ausztriában is megismétlődhetnek azok a képsorok, amelyeket a 2015-ös menekültválság során láthattunk. Kurz közölte, annak érdekében, hogy a hat évvel ezelőtti események ne ismétlődjenek meg, az osztrák kormány továbbra is folytatni fogja az afgánok kitoloncolását még akkor is, ha a dél-ázsiai ország a tálibok uralma alá kerül. Az osztrák kancellár azzal indokolta döntését, hogy a polgári lakosság az európai államok – például Németország, Ausztria és Svédország – helyett Afganisztán biztonságos, a kormányerők által felügyelt területeire is mehetnek, valamint a szomszédos országokba, de akár Törökországba is.

– Nekünk, az Európai Uniónak már ezen a nyáron lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk egy újabb, a 2015-öshöz hasonló migránsválság kirobbanását

– fogalmazott Kurz hozzátéve: Afganisztán problémáit nem fogja megoldani a tálibok elől menekülő civilek befogadása sem Ausztriában, sem Németországban.

A bécsi vasútállomáson vonatra várakozik a menekültek egy csoportja 2015-ben. A többnyire szíriai és afgán migránsok Németországba tartanak Fotó: Hasan Tosun / Anadolu Agency

Az osztrák politikus továbbá arról is beszélt, hogy az afgán menekültek beáramlásával fennáll a veszélye az erőszakos bűncselekmények gyakoribbá válásának is. Kurz szerint az osztrák bűnügyi statisztikák alapján elmondható, a hatóságoknak manapság már olyan ügyekben kell intézkedniük, melyekre a migránsok nagyarányú beáramlása előtt nem volt példa, valamint bizonyos bűntények esetében – például nők elleni erőszak és más, erőszakos bűncselekmények – a számok növekvő tendenciát mutatnak.

– Nem akarom Európába behozni ezt a beteg ideológiát

– szögezte le a kancellár, aki a szélsőséges iszlamista nézetek elterjedése miatt is aggódik.

Kurz elmondta, nem minden menekült egyforma, egy részük könnyen és jól integrálódott, azonban érkeztek olyanok is a kontinensre, akik nem értenek egyet az európai értékrenddel, mint például a nők jogainak támogatásával. A politikus felidézte, június végén Bécsben egy 13 éves lánynak adott be drogot egy 16 és egy 18 éves afgán migráns, akik ezt követően megerőszakolták és meggyilkolták az osztrák fiatalt. A kancellár szerint az utóbbi időben Európa-szerte romlott a biztonsági helyzet a migránsok nagyarányú beáramlása miatt.

Rendőrök nyomoznak 2016-ban Würzburg közelében, miután egy menekültként érkezett 17 éves afgán fiatal fejszével és késsel rontott az utasokra egy regionális vonaton legalább öt utast megsebesítve Fotó: MTI/EPA/Karl-Josef Hildenbrand

Nem Kurz az egyetlen európai politikus, aki a magyar bevándorláspolitikával egybehangzó kijelentéseket tett a napokban, meglepő módon ugyanis Angela Merkel is rendkívül elutasítóan nyilatkozott az afgán bevándorlókkal kapcsolatban, olyannyira, hogy a Bild történelmi pálfordulásnak, a Willkommenskultur-politika végének nevezte a német kancellár szavait. A német napilap ugyanis egy sajtótájékoztatón megkérdezte a hivatali idejének utolsó heteit töltő kancellárt, hogy a 2015-ös menekültválság mintájára, amikor a polgárháború elől menekülő szíriaiak százezreit fogadta be Berlin, lehet-e arra számítani, hogy a szövetségi kormány hasonlóan fogja kezelni a valószínűleg meginduló afgán menekültáradatot. Merkel ugyanakkor leszögezte: már nagyon sok afgánt befogadtak, szerinte máshogy kell megközelíteni a problémát. A lap újságírói szerint a kancellár nyilatkozata gyakorlatilag egyértelmű üzenet a Németországba készülő afgánok millióinak, hogy inkább maradjanak otthon. Noha néhány évvel ezelőtt még a migránsok által „anyának” nevezett német kancellár is mosolyogva állt a menekültek mellé egy-egy közös fotó erejéig, a Bild szerint Merkel világossá tette, a 2015-ös menekültválság nem ismétlődhet meg. Sajtóértesülések szerint egyelőre Berlin sem tervezi az afgán menekültek kitoloncolásának felfüggesztését.

– Azok, akik nem kapnak tartózkodási engedélyt Németországban, továbbra sem maradhatnak hazánkban

– szögezte le korábban Steffen Seibert kormányszóvivő.

Afgánokkal telített migrációs útvonalak

Néhány évvel ezelőtt a szírek indultak el hazájukból, a polgárháború elől menekülve, a külföldi csapatok Afganisztánból való kivonásával és az afganisztáni helyzet súlyosbodásával most a tálibok elől menekülő afgánok rohamára számítanak Európa-szerte. Az ENSZ statisztikai adatai szerint már jó ideje az afgánok érkeznek a legtöbben, Joe Biden amerikai elnök és a NATO csapatkivonásra vonatkozó bejelentései óta pedig tovább nőtt a számuk. Szakértők közel 300 ezerre becsülik a németországi afgán diaszpóra létszámát, az Ausztriában élők pedig több mint 45 ezren vannak. A Bild értesülései szerint Németországban 61 347 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az év első felében, amelyek közül 8498-at afgánok kérelmeztek. A lap továbbá arról is ír, ugyanezen időszak alatt 3080 afgán menedékkérőnek adtak vízumot a hatóságok, közülük mintegy 2400-an az Afganisztánban állomásozott német csapatok helyi alkalmazottjai voltak. Az ENSZ legfrissebb jelentése arra mutatott rá, 47 százalékkal több a civil áldozatok száma Afganisztánban, mint egy évvel ezelőtt, így nem meglepő, hogy az afgán menekültek rohamaitól tartanak a vezető politikusok Európa-szerte.