Véget ért Willkommenskultur

Az afgán menekültek számának rohamszerű emelkedésére figyelmeztetett Sebastian Kurz osztrák kancellár. A politikus a német Bild napilapnak nyilatkozva elmondta, attól tart, Németországban és Ausztriában is megismétlődhetnek azok a képsorok, amelyeket a 2015-ös menekültválság során láthattunk. Kurz közölte, annak érdekében, hogy a hat évvel ezelőtti események ne ismétlődjenek meg, az osztrák kormány továbbra is folytatni fogja az afgánok kitoloncolását még akkor is, ha a dél-ázsiai ország a tálibok uralma alá kerül. Az osztrák kancellár azzal indokolta döntését, hogy a polgári lakosság az európai államok – például Németország, Ausztria és Svédország – helyett Afganisztán biztonságos, a kormányerők által felügyelt területeire is mehetnek, valamint a szomszédos országokba, de akár Törökországba is.

– Nekünk, az Európai Uniónak már ezen a nyáron lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk egy újabb, a 2015-öshöz hasonló migránsválság kirobbanását

– fogalmazott Kurz hozzátéve: Afganisztán problémáit nem fogja megoldani a tálibok elől menekülő civilek befogadása sem Ausztriában, sem Németországban.

A bécsi vasútállomáson vonatra várakozik a menekültek egy csoportja 2015-ben. A többnyire szíriai és afgán migránsok Németországba tartanak Fotó: Hasan Tosun / Anadolu Agency

Az osztrák politikus továbbá arról is beszélt, hogy az afgán menekültek beáramlásával fennáll a veszélye az erőszakos bűncselekmények gyakoribbá válásának is. Kurz szerint az osztrák bűnügyi statisztikák alapján elmondható, a hatóságoknak manapság már olyan ügyekben kell intézkedniük, melyekre a migránsok nagyarányú beáramlása előtt nem volt példa, valamint bizonyos bűntények esetében – például nők elleni erőszak és más, erőszakos bűncselekmények – a számok növekvő tendenciát mutatnak.

– Nem akarom Európába behozni ezt a beteg ideológiát

– szögezte le a kancellár, aki a szélsőséges iszlamista nézetek elterjedése miatt is aggódik.

Kurz elmondta, nem minden menekült egyforma, egy részük könnyen és jól integrálódott, azonban érkeztek olyanok is a kontinensre, akik nem értenek egyet az európai értékrenddel, mint például a nők jogainak támogatásával. A politikus felidézte, június végén Bécsben egy 13 éves lánynak adott be drogot egy 16 és egy 18 éves afgán migráns, akik ezt követően megerőszakolták és meggyilkolták az osztrák fiatalt. A kancellár szerint az utóbbi időben Európa-szerte romlott a biztonsági helyzet a migránsok nagyarányú beáramlása miatt.

Rendőrök nyomoznak 2016-ban Würzburg közelében, miután egy menekültként érkezett 17 éves afgán fiatal fejszével és késsel rontott az utasokra egy regionális vonaton legalább öt utast megsebesítve Fotó: MTI/EPA/Karl-Josef Hildenbrand

Nem Kurz az egyetlen európai politikus, aki a magyar bevándorláspolitikával egybehangzó kijelentéseket tett a napokban, meglepő módon ugyanis Angela Merkel is rendkívül elutasítóan nyilatkozott az afgán bevándorlókkal kapcsolatban, olyannyira, hogy a Bild történelmi pálfordulásnak, a Willkommenskultur-politika végének nevezte a német kancellár szavait. A német napilap ugyanis egy sajtótájékoztatón megkérdezte a hivatali idejének utolsó heteit töltő kancellárt, hogy a 2015-ös menekültválság mintájára, amikor a polgárháború elől menekülő szíriaiak százezreit fogadta be Berlin, lehet-e arra számítani, hogy a szövetségi kormány hasonlóan fogja kezelni a valószínűleg meginduló afgán menekültáradatot. Merkel ugyanakkor leszögezte: már nagyon sok afgánt befogadtak, szerinte máshogy kell megközelíteni a problémát. A lap újságírói szerint a kancellár nyilatkozata gyakorlatilag egyértelmű üzenet a Németországba készülő afgánok millióinak, hogy inkább maradjanak otthon. Noha néhány évvel ezelőtt még a migránsok által „anyának” nevezett német kancellár is mosolyogva állt a menekültek mellé egy-egy közös fotó erejéig, a Bild szerint Merkel világossá tette, a 2015-ös menekültválság nem ismétlődhet meg. Sajtóértesülések szerint egyelőre Berlin sem tervezi az afgán menekültek kitoloncolásának felfüggesztését.

– Azok, akik nem kapnak tartózkodási engedélyt Németországban, továbbra sem maradhatnak hazánkban

– szögezte le korábban Steffen Seibert kormányszóvivő.

Afgánokkal telített migrációs útvonalak

Néhány évvel ezelőtt a szírek indultak el hazájukból, a polgárháború elől menekülve, a külföldi csapatok Afganisztánból való kivonásával és az afganisztáni helyzet súlyosbodásával most a tálibok elől menekülő afgánok rohamára számítanak Európa-szerte. Az ENSZ statisztikai adatai szerint már jó ideje az afgánok érkeznek a legtöbben, Joe Biden amerikai elnök és a NATO csapatkivonásra vonatkozó bejelentései óta pedig tovább nőtt a számuk. Szakértők közel 300 ezerre becsülik a németországi afgán diaszpóra létszámát, az Ausztriában élők pedig több mint 45 ezren vannak. A Bild értesülései szerint Németországban 61 347 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az év első felében, amelyek közül 8498-at afgánok kérelmeztek. A lap továbbá arról is ír, ugyanezen időszak alatt 3080 afgán menedékkérőnek adtak vízumot a hatóságok, közülük mintegy 2400-an az Afganisztánban állomásozott német csapatok helyi alkalmazottjai voltak. Az ENSZ legfrissebb jelentése arra mutatott rá, 47 százalékkal több a civil áldozatok száma Afganisztánban, mint egy évvel ezelőtt, így nem meglepő, hogy az afgán menekültek rohamaitól tartanak a vezető politikusok Európa-szerte.