Veszély fenyegeti Európát Afganisztán összeomlásával

A külföldi csapatok kivonásával nemcsak Afganisztán, hanem Európa is veszélybe került: migránsok tömegei indulhatnak el a térség felé, ami a terroristák beáramlását is jelentősen megkönnyíti. Lapunk a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferenciáján vett részt, amelyen Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is beszédet mondott.

Budapest, 2021. június 25. Wagner Péter, a házigazda Külügyi és Külgazdasági Intézet vezetõ kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, Simicskó István KDNP-s országgyûlési képviselõ, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági fõtanácsadója és Baranyi Tamás Péter moderátor, az intézet stratégiai igazgatóhelyettese (b-j) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra címû konferencián 2021. június 25-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Küszöbön az új Afganisztán?

Eddig nem született olyan forgatókönyv a szakértők körében arról, hogyan lehetne rendezni az afganisztáni helyzetet a külföldi csapatok kivonulását követően, habár minden jel arra utal, közel a tálib hatalomátvétel. A konferencián egyetértettek abban, hogy az afganisztáni misszió egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyugati típusú demokrácia létrehozása gyakorlatilag lehetetlen a dél-ázsiai országban. Kabul az alap nemzetközi normáknak sem tud megfelelni, valamint önálló és működőképes hadsereggel sem rendelkezik – az évi több milliárd dollárnyi amerikai segély és a modern harceszközök ellenére –, habár ez az erős állam egyik legfontosabb alappillére. Úgy tűnik, Kabul elbukott, az afganisztáni helyzet megoldásában a tálibok térnyerése miatt a talibán, a hagyományok révén pedig a törzsi vezetők lesznek egyre inkább mérvadók, noha utóbbiak ez idáig nem voltak aktív részesei a nemzetközi párbeszédeknek.

A jármű roncsa a kabuli helyszínen június 3-án, miután ismeretlen tettesek felrobbantottak egy minibuszt az afgán fővárosban, Kabulban.
MTI/AP/Rahmat Gul

Migránsok tömegei veszélyeztetik Európát

Afganisztán stabilizálása Európa – és egyben Magyarország – számára a migrációs válság miatt kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis a tálib hatalomátvétel még inkább növelheti a térségben letelepedni szándékozó migránsok számát. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, a migrációs hullámok kockázatához hozzájárul Brüsszel migrációpárti politikája is, amelyben „szponzorált visszatérés” néven újra előkerült a kötelező betelepítési kvóta is. Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig a terroristák beáramlásának a migrációs hullámok következtében egyre inkább növekvő kockázatára hívta fel a figyelmet.

– Minél többen vannak bent Európában, annál nagyobb a terrorcselekményre készülők támogatottsága

– szögezte le.

Migránsok egy rendőrsorfal előtt egy afgánoknak elkülönített táborban a görög Leszbosz szigetén Moria közelében 2015. október 6-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Bakondi György ismertette, Olaszország, Spanyolország és Görögország mellett hazánkban is jelentősen megnőtt a határsértők száma: tavaly közel 14 ezret, idén pedig már több mint 44 ezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok. Az embercsempészek ellen indított büntetőeljárások szintén növekvő tendenciát mutatnak: jelenleg mintegy 450 személy ellen folyik eljárás, egy évvel ezelőtt csupán 150 ilyen eljárás volt folyamatban. Az ENSZ statisztikai adatai arra mutatnak rá, a migránsok egy jelentős része Afganisztánból származik, ennek kapcsán a belbiztonsági főtanácsadó ismertette, az elmúlt években a magyar határon regisztrált afgánok száma folyamatosan növekedett: 2019-ben 243 afgánról adtak hírt a hatóságok, tavaly 318 személyt regisztráltak, idén pedig már 465 afgán migránst jelentettek. Bakondi György hozzátette: Magyarországra főként Iránba menekült, majd onnan kiutasított, többnyire képzetlen fiatalok érkeznek.