Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Megkezdődött a külföldi csapatok kivonulása Afganisztánból, bizonytalansággal és számos kérdéssel teli űrt hagyva maga után. A tálibok veszélye azonban nemcsak a kabuli kormány és a helyi civilek számára jelentenek fenyegetettséget, hanem az európai államok számára is.
– Ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, ott újra súlyossá válik a terrorfenyegetettség és újra tömeges migrációs hullámok fognak megindulni
– figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) konferenciáján.
A miniszter úgy fogalmazott Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényen: „ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, biztonságot és stabilitást, akkor az ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat”. Szijjártó Péter elmondta, ha nem sikerült a normális élet menetét fenntartani, akkor a dél-ázsiai ország ismét a terrorizmus melegágya, a terrorszervezetek központja lehet.
A két legnagyobb kérdés, hogy mi lesz Afganisztánnal a külföldi csapatok kivonulását követően, és a körülbelül 370 ezer fős afgán haderő mennyire lesz képes fenntartani a rendet. Egy nemrégiben megjelent amerikai hírszerzési jelentés azt jósolja, hogy az Asraf Gháni vezette adminisztráció a külföldi csapatok kivonulását követően hat-nyolc hónapon belül összeomlik, ami akár reálisnak is tűnhet a tálibok térnyerése alapján. Wagner Péter, a KKI vezető kutatója elmondta, már most több millióan élnek a tálibok uralma alatt, és csak az elmúlt hetekben mintegy ötven új körzetet foglaltak el az országban. Az ország 34 tartományából már 20 az ő irányításuk alatt áll.
– Mindenki arra készül, és mindenki attól tart, hogy a tálibok egyszer elfoglalják az országot
– magyarázta a szakértő.
Ezzel már arra is utalt, hogy a táliboknak nagyobb a jelentőségük, mint húsz évvel ezelőtt, hiszen már nem csak az Egyesült Államok, hanem Peking, Moszkva és Teherán is tárgyal velük. Wagner Péter hozzátette, Afganisztánban nemcsak a tálibok jelenléte okoz problémát, hanem az afgánok egymás közti csatái is hozzájárulnak az ország destabilizálásához. Simicskó István volt honvédelmi miniszter a legutóbbi, 2019-es elnökválasztási eredményeket idézte fel: a 38 millió lakosú országban mintegy 11 millióan szavazhattak, azonban két évvel ezelőtt csupán 1,8 millióan voksoltak a 18 elnökjelölt egyikére, ami szintén a társadalom megosztottságára utal.
Eddig nem született olyan forgatókönyv a szakértők körében arról, hogyan lehetne rendezni az afganisztáni helyzetet a külföldi csapatok kivonulását követően, habár minden jel arra utal, közel a tálib hatalomátvétel. A konferencián egyetértettek abban, hogy az afganisztáni misszió egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyugati típusú demokrácia létrehozása gyakorlatilag lehetetlen a dél-ázsiai országban. Kabul az alap nemzetközi normáknak sem tud megfelelni, valamint önálló és működőképes hadsereggel sem rendelkezik – az évi több milliárd dollárnyi amerikai segély és a modern harceszközök ellenére –, habár ez az erős állam egyik legfontosabb alappillére. Úgy tűnik, Kabul elbukott, az afganisztáni helyzet megoldásában a tálibok térnyerése miatt a talibán, a hagyományok révén pedig a törzsi vezetők lesznek egyre inkább mérvadók, noha utóbbiak ez idáig nem voltak aktív részesei a nemzetközi párbeszédeknek.
Afganisztán stabilizálása Európa – és egyben Magyarország – számára a migrációs válság miatt kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis a tálib hatalomátvétel még inkább növelheti a térségben letelepedni szándékozó migránsok számát. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, a migrációs hullámok kockázatához hozzájárul Brüsszel migrációpárti politikája is, amelyben „szponzorált visszatérés” néven újra előkerült a kötelező betelepítési kvóta is. Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig a terroristák beáramlásának a migrációs hullámok következtében egyre inkább növekvő kockázatára hívta fel a figyelmet.
– Minél többen vannak bent Európában, annál nagyobb a terrorcselekményre készülők támogatottsága
– szögezte le.
Bakondi György ismertette, Olaszország, Spanyolország és Görögország mellett hazánkban is jelentősen megnőtt a határsértők száma: tavaly közel 14 ezret, idén pedig már több mint 44 ezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok. Az embercsempészek ellen indított büntetőeljárások szintén növekvő tendenciát mutatnak: jelenleg mintegy 450 személy ellen folyik eljárás, egy évvel ezelőtt csupán 150 ilyen eljárás volt folyamatban. Az ENSZ statisztikai adatai arra mutatnak rá, a migránsok egy jelentős része Afganisztánból származik, ennek kapcsán a belbiztonsági főtanácsadó ismertette, az elmúlt években a magyar határon regisztrált afgánok száma folyamatosan növekedett: 2019-ben 243 afgánról adtak hírt a hatóságok, tavaly 318 személyt regisztráltak, idén pedig már 465 afgán migránst jelentettek. Bakondi György hozzátette: Magyarországra főként Iránba menekült, majd onnan kiutasított, többnyire képzetlen fiatalok érkeznek.
Az Európai Bizottság elnöke a botrányai és mellélövései ellenére tovább irányíthatja az EU-t a szakadék felé.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty is írt erről egy napokkal ezelőtt közzétett memorandumban – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Deák Dániel.
Egy friss jelentés részletesen beszámol a baleset okairól.
Brüsszel ezzel is Ukrajna felé csatornázna pénzeket.
Az Európai Bizottság elnöke a botrányai és mellélövései ellenére tovább irányíthatja az EU-t a szakadék felé.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty is írt erről egy napokkal ezelőtt közzétett memorandumban – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Deák Dániel.
Egy friss jelentés részletesen beszámol a baleset okairól.
Brüsszel ezzel is Ukrajna felé csatornázna pénzeket.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az Európai Bizottság elnöke a botrányai és mellélövései ellenére tovább irányíthatja az EU-t a szakadék felé.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty is írt erről egy napokkal ezelőtt közzétett memorandumban – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Deák Dániel.
Egy friss jelentés részletesen beszámol a baleset okairól.
Aláírásgyűjtés indult Fejes Rudolf Anzelm apát jogtalan kilakoltatása ellen a Citizengo.org-on.
Brüsszel ezzel is Ukrajna felé csatornázna pénzeket.
A Donald Trump elnök ellen elkövetett butleri merénylet első évfordulójára terjesztette be a határozat tervét két republikánus képviselő.
Kalifornia megkísérelheti az Egyesült Államoktól való elszakadást.
Sok sztárjátékos köt ki a szaúdi ligában, de a Barcelona esetében most kicsit más a helyzet.
Nem kérünk a Brüsszel által kiszemelt bábokból – írta a Nemzeti Ellenállás Mozgalom.
A szombati altisztavatás zárómozzanataként az MH Kiss József 86. Helikopterdandár forgószárnyasai fognak átrepülni a katonák feje fölött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
