Afgán bevándorlók kitoloncolása ellen tüntettek Berlinben

A hatóságok kizárólag olyan személyeket utasítanak ki, akik veszélyeztetik a közbiztonságot.

Fotó: MTI

Mintegy háromszázötven tüntető gyűlt össze szerda délután a Berlin-Brandenburg repülőtéren, akik az ellen tiltakoztak, hogy elutasított afgán menedékkérőket szállítottak vissza hazájukba. A főleg civil jogi aktivistákból és bevándorlókból álló csoport az afganisztáni konfliktusra hivatkozva a kitoloncolások leállítását sürgette, különböző jelmondatokat skandáltak, és molinókkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Jelen volt többek között a Pro Asyl elnevezésű nonprofit szervezet, mely 1986-os megalakulása óta képviseli a bevándorlók és menekültek érdekeit. A tüntetők a repülőtérre vezető utat is lezárták, majd a rendőrség közleménye szerint verekedés is kitört, de senkit sem tartóztattak le. A demonstrációra azt megelőzően került sor, hogy felszállt volna az afgán fővárosba, Kabulba tartó repülőgép, fedélzetén a kiutasított afgánokkal. A gép végül jelentős késéssel, este fél tíz körül hagyta el a berlini repülőteret.

Az afgánok kitoloncolását a baloldal is bírálta. Niklas Schrader, a Die Linke és Susanna Kahlefeld, a Zöldek politikusa szerint Afganisztán a világ egyik legveszélyesebb országa, így oda nem toloncolhatják vissza az onnan érkezőket. A tiltakozó civil szervezetek a koronavírus-járványt is megemlítették a kitoloncolások leállítása okaként.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy Afganisztánban bizonytalan a humanitárius helyzet. A kitoloncolásokat éppen ezért csak korlátozott mértékben hajtjuk végre

– reagált a belügyminisztérium egy tisztségviselője a döntést ért kritikákra, hangsúlyozva, hogy nemcsak a származási ország helyzetét kell figyelembe venni, hanem azt is, milyen hatással lehetnek a bevándorlók a német közbiztonságra.

Illegális bevándorlók várakoznak, hogy regisztrálják őket az afgánoknak elkülönített táborban a görög Leszbosz szigetén 2015-ben
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A közleményből az is kiderült, hogy csupán azokat küldik vissza hazájukba, akik bűnözők, fenyegetést jelentenek Németországra vagy nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal. Akikre azonban ezek az állítások nem igazak, azok esetét egyesével vizsgálják meg, és azt követően döntik el, hogy maradhatnak-e Németországban.

– 2020 decembere óta csak olyan személyeket küldtünk vissza Afganisztánba, akiket korábban súlyos és erőszakos bűncselekmények miatt ítéltek el

– jelentette ki a belügyminisztérium szóvivője.

2016 óta közel negyven járat indult vissza Berlinből Kabulba kiutasított afgán menedékkérőkkel a fedélzetükön. Az ENSZ adatai szerint a kontinensre érkező migránsok közül az afgánok vannak a legtöbben. A szervezet februárban közzétett jelentése arra mutat rá, hogy idén több mint 15 ezer migráns érkezett Európába, akiknek közel 24 százaléka vallotta magát afgánnak.

Németországban egy hónapja is heves vita zajlott a menedékkérők kitoloncolása miatt, akkor Pakisztánba küldték vissza az ahmadijja – az iszlám egyik vallási irányzata – több tagját. A vallási közösség tagjai attól tartanak, hogy ha visszatérnek hazájukba, üldöznék őket, a német hatóságok azonban azzal érvelnek, hogy Pakisztánban több olyan város is van, ahol nagy számban élnek ahmadijják. Horst Seehofer német belügyminiszter korábban ismertette, hogy a világjárvány a migrációs folyamatokra is hatással van: 2020-ban mintegy 76 ezer menedékjog iránti kérelmet regisztráltak a német hatóságok, ami közel 32 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben.

Afganisztánban nem ritkák a halálos áldozatokkal járó pokolgépes merényletek
Fotó: MTI/AP/Mariam Zuhaib

Máshol is vitatéma a migránsok kitoloncolása

Március 30-án a bécsi repülőtéren is megjelent mintegy ötven tüntető, akik szintén az afgán migránsok kitoloncolása ellen emelték fel hangjukat. A demonstrálók arra hivatkoztak, hogy a súlyos afganisztáni helyzet miatt minden onnan érkező menekültnek tartózkodási engedélyt kellene adnia Bécsnek. Mara Lund osztrák aktivista hangsúlyozta, hogy nemcsak a kormányt, hanem a közreműködő légitársaságokat is felelősnek tartja, ugyanis szerinte lenne lehetőségük arra, hogy ne vegyenek részt a kitoloncolási folyamatokban.