Idős politikusokat általában két módon könnyű támadni, nevezetesen: miért nem adják már át másnak a stafétabotot, illetve mi hozható fel ellenük hosszú pályafutásukból, akár a mai közéleti normák szerint megítélve?
A 76 éves Joe Bidennek – aki 2009 és 2017 között volt Barack Obama alelnöke – mindkettőből kijutott a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok második tízfős tévévitáján, amelyet tegnapra virradóra rendeztek a floridai Miamiban. Biden egymaga az összes szimpatizáns egyharmadának támogatását élvezi jelenleg, a többi összesen 23 fő a maradékon kénytelen osztozni.
Az eddig egyetlen fekete bőrű amerikai elnökkel kétszer is sikerrel párban induló Biden népszerűsége kiemelkedően magas a feketék között; e közösségen tízmillió szavazat is múlhat a 2020-as választáson, amikor a demokrata jelölt Donald Trump elnökkel nézhet farkasszemet. Ezért nem meglepő, hogy a demokrata mezőny két fekete tagjának egyike támadta Bident különösen élesen Miamiban. A hét százalékon álló Kamala Harris szenátornő ugyan leszögezte, nem tartja magát Bident rasszistának, de kifogásolta többek között, hogy az alelnökség előtt 36 éven át szenátorként dolgozó politikus olyanokat támogatott, akik a faji elkülönítés hívei voltak.
Az elnökjelölt-aspiránsok második tévévitája. Bernie Sanders és Kamala Harris nagyon egyetért
Fotó: Reuters
Mint az 54 éves Harris megemlítette, az 1970-es években maga is részese volt Kaliforniában annak a programnak, amelynek keretében iskolásokat a bőrszínükre való tekintet nélkül közösen szállítottak az iskolabusszal a tanórákra, márpedig – hozta fel – Biden ellenezte ezt a programot. A volt alelnök azzal védekezett, csak azt nem pártolta, hogy ezt a szövetségi kormány írja elő. – Óriási ütésváltás a bőrszín kapcsán Biden és Harris között. Ha Harris elnök lesz, azt ennek a momentumnak köszönheti – mondta Frank Luntz republikánus kampánytanácsadó.
Megfigyelők szerint a többiek közül Pete Buttigieg is figyelemreméltóan szerepelt, noha egy Isten háta mögötti indianai városka polgármesteréből a legritkább esetben lesz mindjárt amerikai elnök. A tízfős mezőnyben volt Bernie Sanders radikális baloldali szenátor is, de a Biden mögött második legnépszerűbb jelöltnek nem kell küzdenie azért, hogy egyáltalán ismert legyen a neve.
