Morales „soha nem tisztelt semmit, még az alkotmányt sem, ezért, ha visszatér Bolíviába, akkor felelnie kell az ország előtt, és számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” – szögezte le Anez.
Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült.
Morales volt Bolívia első őslakos elnöke, 14 éven át irányította az országot. Már negyedik megválasztása is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében nem indulhatott volna ismét az elnökválasztáson, ám ennek ellenére a La Paz-i alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a választott tisztségek esetében nem lehet újraválaszthatósági korlátot előírni, így indulhatott ismét az államfői posztért. Eltávolítását puccsnak minősítette.
A bolíviai parlament november végén arról határozott, hogy az országban – egyelőre pontosan meg nem határozott időpontban – előrehozott parlamenti és elnökválasztást tartanak, amelyeken Morales nem indulhat. Pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) ennek ellenére kampányfőnöknek nevezte ki Moralest, aki bejelentette, hogy vissza akar térni hazájába, hogy ismét győzedelmeskedjen a választásokon, „ahogyan eddig mindig”.
