Philip Hammond pénzügyminiszter azonban a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: a rendezetlen kilépés tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.
Hozzátette: a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó két politikus egyikének kormányában sem vállalna szerepet, mivel egyikük sem zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.
A pártvezetői posztért Boris Johnson és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter verseng. A 160 ezer fős párttagság a következő három hétben választja meg közülük a Konzervatív Párt új vezetőjét, aki a következő brit miniszterelnök is lesz a távozó Theresa May utódjaként.
Az utód nevét július 23-án hozzák nyilvánosságra, a formális váltás várhatóan 24-én zajlik le.
Johnson a The Spectator című konzervatív brit folyóirat szombaton megjelenő kiadásának adott – részleteiben pénteken ismertetett – interjúban kijelentette: Nagy-Britannia már a Brexit eredeti határnapján, március 29-én is készen állt arra, hogy megállapodás nélkül kilépjen az EU-ból, de Theresa May kormányának „idegei felmondták a szolgálatot”.
A kilépés feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást a londoni alsóház háromszor visszautasította.
Ennek nyomán Theresa May miniszterelnök kétszer is kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását; a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.
May mindenekelőtt a Brexit-megállapodás sorozatos parlamenti visszautasításai miatt döntött úgy, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.
Boris Johnson a The Spectatornak adott interjúban azonban kijelentette: az emberek fel voltak készülve márciusban is a kilépésre, „a gépezet is készen állt erre”, de végül „az egészet lefújták”, és ennek következményeként a felkészültség foka is romlott.
Johnson hangsúlyozta: ha miniszterelnökké választják, ezt a hibát ő nem fogja elkövetni.
Leszögezte, hogy ő sem akar felfordulást okozó, rendezetlen Brexitet, de meggyőződése, hogy Nagy-Britanniának erre az eshetősége is készen kell állnia.
Hozzátette: a Brexit halasztásával a kormány a megosztottságot nem orvosolta, hanem még tovább mélyítette, mivel a viták még intenzívebbé váltak.
Boris Johnson a vezetőválasztási kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy ha ő lesz a Konzervatív Párt új vezetője és így az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
Versenytársa, Jeremy Hunt a kampányban tett nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy ha semmi esély nem mutatkozik a Brexit-megállapodás újratárgyalására október 31-ig, akkor „nehéz szívvel ugyan”, de ő is kész lenne megállapodás nélkül kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.
Philip Hammond ugyanakkor a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: megállapodás nélküli Brexit esetén a brit exportőröknek hirtelen olyan vámeljárásokkal kellene szembesülniük, amilyenekkel még soha nem volt dolguk, az autóipartól a mezőgazdasági termékekig minden árucikk uniós kereskedelmére jelentős vámterhek nehezednének.
Mindemellett devizapiaci reakció is várható, és ez az import drágulása miatt az inflációra is hatna – mondta a brit pénzügyminiszter.
Hozzátette: rendezetlen Brexit esetén a brit pénzügyi szolgáltatási szektor is piacoktól esne el, és mivel ez az ágazat a brit költségvetés legnagyobb egyedi adóbefizetője, ennek komoly hatása lenne az államháztartásra.
Hammond szerint mindez már rövid távon gazdasági sokkot okozna, hosszabb távon pedig a brit gazdaság teljesítménye állandósult jelleggel kisebb lenne az egyébként elérhetőnél.
A pénzügyminiszter szerint a londoni alsóház „meg fogja találni a módját” a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásának.
