A londoni alsóházban ismét elutasították a kilépési megállapodás valamennyi lehetőségét, így továbbra is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a szigetország április 12-én egész egyszerűen kizuhan az unióból. A brit képviselők a hétfő esti, úgynevezett véleménynyilvánító szavazások során a megállapodás nélküli kilépés tilalmáról, az ország európai szabadkereskedelmi társulásbeli (EFTA) és az európai gazdasági térségbeli (EEA) tagságáról, a vámuniós viszonyrendszer fenntartásának lehetőségéről, illetve a brexit-megállapodásról szóló népszavazásról döntöttek, ám egyik javaslat sem kapott parlamenti többséget.
A sikerhez legközelebb a vámuniós javaslat állt, ez mindössze két szavazaton – 273:276 arányban – bukott el. Számszerűleg pedig a népszavazás lehetősége (bármely kilépési egyezményről meg kellene kérdezni a lakosságot is – a szerk.) aratta a legnagyobb sikert: ezt támogatta a legtöbb, összesen 292 alsóházi képviselő. Az arányok jól jelzik, hogy a nagy-britanniai politikai elit nemcsak a kemény vagy puha brexit törésvonal mentén megosztott, de még mindig képviselteti magát a lakosság bevonását szorgalmazó tábor is.
Theresa May miniszterelnök mindenesetre újra maratoni tárgyalásokba kezdett kabinetjének tagjaival. A BBC szerint a kormánytagok között ezen a ponton „visszafordíthatatlan a megosztottság”, és gyakorlatilag „bármelyik forgatókönyv megvalósulhat”. Mint írták, a politikusok egy része a megállapodás nélküli kilépést, a másik csoport pedig a mind puhább brexit megvalósítását várja a miniszterelnöktől.
Káosz a parlamentben: az éghajlatváltozás ellen tüntető csoport akasztotta meg a tárgyalásokat
Fotó: MTI/EPA
A brit sajtó szerint ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy a megosztottság mértékét látva May végül ismét szavazásra bocsátja a kilépési megállapodását. Az alsóház eddig három alkalommal – legutóbb múlt héten – szavazta le az unió által is elfogadott alkut. A Sky News hírcsatorna információi szerint is valószínű, hogy ma a képviselők a brexit hosszabb halasztása mellett a megállapodásról mondanak újra véleményt. Tegnap Londonban beterjesztettek egy többpárti indítványt is, ami épp a halasztásról szóló vitát és az április 12-i brexitdátum kitolását irányozza elő. Sajtóinformációk szerint a kilépés elnyújtásának hosszát a tervezet egyelőre nem tartalmazza.
Az Európai Unióból való kihullás és a brexit újbóli halasztása mellett természetesen az előre hozott választások lehetősége is folyamatosan terítéken van. – A parlament egész egyszerűen nem tudja, mit akar, és mindig túl sok a kisebb, egymással meg nem békélő politikai csoport – érvelt a voksolás mellett a BBC szakértője. Boris Johnson, a kemény brexit egyik szorgalmazója, volt külügyminiszter viszont úgy nyilatkozott a brit közszolgáltatónak: a választások kiírása nem oldaná meg a politikai patthelyzetet, hanem kizárólag feldühítené a polgárokat.
– Olyasvalakinek kell a kilépési folyamat élére állnia, aki tényleg hisz benne – tette hozzá Johnson, aki évek óta kimondottan vágyik a miniszterelnöki székbe. Az egykori tárcavezetőnek abban viszont igaza van, hogy a lakosság körében egyre fogy a kormányba vetett bizalom. A Sky News egy friss felmérése szerint tízből hat brit van azon a véleményen, hogy Maynek a harmadik parlamenti kudarc után le kellett volna mondania.
Az EU döntést sürget
Napról napra valószínűbb, hogy a britek megállapodás nélkül hagyják el az uniót, ám ez még mindig elkerülhető – figyelmeztetett tegnap Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója, aki brüsszeli sajtótájékoztatóján arról is beszélt: amennyiben az Egyesült Királyság el akarja hagyni az uniót, annak a két éven át tárgyalt, majd elfogadott megállapodás a lehető legjobb és egyetlen módja. Mint mondta, a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése sosem szerepelt az EU tervei között. A tárgyalások során mindig a mindkét fél számára lehető legjobb megoldás megtalálása volt a cél. – Londonnak ki kell jelölnie a követni kívánt utat, vagy be kell mutatnia egy tervet a jövőre nézve – szögezte le, hozzátéve: Brüsszel már nem fogja újratárgyalni a kilépési megállapodást, annak elfogadása nélkül pedig London nem kapja meg az EU-tagsága megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak lehetőségét sem: „Ha nincs megállapodás, nincs átmeneti időszak.” Ami az európai választásokat illeti, a főtárgyaló szerint amennyiben a britek megint a kilépés dátumának halasztását szorgalmazzák, elkerülhetetlen a részvételük a májusi voksoláson.
