Tovább csökkent a halálozási arány más fejlettebb országok népessége körében, ahogy a fekete és a spanyol–amerikai lakosság esetében is. A 30 és 64 közötti más korosztályok esetében szintén csökkenést figyelhetünk meg az Egyesült Államokban, ahogy a jobban képzett fehérek esetében is. Más korosztályok esetében viszont szintén magasabbak voltak a mutatók, főként a drogok, az alkohol, az öngyilkosság, a krónikus májbetegségek és a májzsugorodás miatt.
A halálozási ráta továbbra is magasabb az afroamerikaiak, mint a fehérek körében, a mostani fordulat viszont meglepő, tekintve azokat a kiváltságokat, amikben utóbbiak részesülnek – jelentette ki a Michigan-i Egyetem munkatársa, David Weir. Mint mondta, a társadalmi-gazdasági körülmények, az alacsonyabb képzettség és alacsonyabb jövedelem az afroamerikaiak ellen játszik, de a fehérek esetében nincs szó hasonlóakról. Weir szerint a halálozási ráta alakulásában a gazdasági bizonytalanságok, a közösségek felbomlása és a családok szétesése nagyobb szerepet játszhat, túl a növekvő kábítószer-függőségen.
Weir szerint a tanulmány inkább kérdéseket vet fel, nem pedig válaszokat ad. Szerinte a középkorban bejövő testi és lelki problémákat is kell nézni, ha meg akarjuk tudni, miért halnak meg egyre többen ebben az életszakaszban.
Kutatásukat más felmérések is alátámasztják: az igazságügyi minisztérium szerint legális és illegális drogok miatti túladagolásban száztízen halnak meg mindennap. A heroinhasználat miatt elhunytak száma megnégyszereződött a 2013-ig tartó évtizedben a Centers for Disease Control and Prevention alapján. A JAMA Psychiatry magazinban tavaly közzétett kutatás szerint azok közül, akik az elmúlt évtizedben először használtak heroint, 90 százaléknyian fehérek voltak. A CDC januárban arról számolt be, hogy alkoholmérgezésben hatan halnak meg mindennap, és az elhunytak 76 százaléka 35 és 64 év közötti, háromnegyedük pedig férfi.
