Észak-Korea felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát. Hozzátette: helyi idő szerint délután 2.49-kor repítették levegőbe a határvárosban lévő irodát.
Ezt Phenjan is megerősítette. Az ottani rezsim hivatalos szócsövének tekintett KCNA hírügynökség jelentése szerint az Észak- és Dél-Korea közötti minden kommunikációs csatorna megszakítása nyomán a „területen illetékes szervek félelmetes robbantással” teljesen megsemmisítették az irodát. A rombolás „összhangban áll a feldühödött emberek gondolkodásmódjával, akik ki akarják kényszeríteni, hogy a söpredék és a söpredéknek menedéket nyújtók drágán megfizessenek a bűneikért” – írja a KCNA, nyilvánvalóan a Phenjan-ellenes röpiratokat hőlégballonokból szóró észak-koreai disszidensekre utalva.
Szemtanúk hallották az erős detonációt, és sötét füstöt láttak gomolyogni az iroda környékén.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a robbantás után fokozott készültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget, és fokozottabban figyelik az északi országot. Mun Dzse In dél-koreai államfő összehívta a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését.
A szöuli vezetés határozott választ helyezett kilátásba a nemzetbiztonsági tanács ülését követően, ha északi szomszédja tovább rontja a helyzetet. „A kormány mély sajnálatát fejezi ki a Korea-közi összekötő iroda Észak-Korea általi egyoldalú felrobbantása miatt” – jelentette ki Kim Ju Gun, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági irodájának helyettes igazgatója újságíróknak nyilatkozva. „Határozottan figyelmeztetjük Észak-Koreát, hogy kemény választ fogunk adni, ha további cselekedettel rontja a helyzetet” – hangsúlyozta. Kim Ju Gun szerint az összekötő iroda felrobbantása árulással ér fel mindazok reményeivel szemben, akik a Korea-közi kapcsolatok fejlesztését és a békés rendezést kívánják. Hozzátette: mindenért, ami a robbantás miatt bekövetkezhet, egyedül Észak-Koreát terheli a felelősség.
A keszongi összekötő irodát 2018-ban létesítette a két ország, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Az irodát a két ország vezetőjének csúcstalálkozója után kialakult békülékeny hangulatban nyitották meg. Január közepén azonban a koronavírus terjedése miatti aggodalmak folytán felfüggesztették az ottani tevékenységet. A múlt héten Észak-Korea „ellenségnek” kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.
Röviddel a robbanás előtt az észak-koreai hadsereg vezérkara közleményben tudatta, hogy fontolóra vette a hadsereg bevonulását a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és vizsgálja az erről szóló cselekvési tervet. A vezérkar elfogadott egy javaslatot arról, hogy együttműködik a néppel „az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben”.
A vezérkar nem részletezte, hogy mely térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap szerint feltehetően Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén, mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.
Oroszország is aggodalmát fejezte ki a Koreai-félszigeten növekvő feszültségek miatt, és önmérsékletre intette a feleket. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a Kreml figyelemmel kíséri a fejleményeket, egyelőre azonban nem tervezi magas diplomáciai szinten felvenni a kapcsolatot a feszültségek enyhítése végett.
A két országot elválasztó, négy kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, Kim Jo Dzsong szombaton katonai fellépéssel fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. A dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz ellenük. Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de a szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg őket.
Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.
