Európa megvédését gyakorolják

Hogyan tud minél gyorsabban jelentős erőket áttelepíteni az Egyesült Államok európai szövetségeseihez egy konfliktus esetén? – ezt a feladatot próbálják gyakorolni a hidegháború óta földrészünkön megrendezett legnagyobb amerikai hadgyakorlatban. A forgatókönyv kimondatlanul is egy orosz támadást modellez a Baltikum és Lengyelország ellen.

Elrettentés. Amerikai haderők Litvániában Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina

Az elmúlt 25 év egyik legnagyobb amerikai hadgyakorlata kezdődött meg idén Európában. A Defender Europe 20 elnevezésű műveletben mozgásba lendül az amerikai hadigépezet: húszezer katonát telepítenek át, több mint 13 ezer harci eszközt mozgatnak meg négyezer kilométeren és tíz európai országon át. Hozzájuk csatlakozik még a Nemzeti Gárda további hétezer katonája, valamint a már Európában állomásozó erők kilencezer tagja, kiegészítve majd ezer tartalékossal. Így összesen közel 37 ezer embert vetnek be. A nagyszabású gyakorlat költségeit 320 millió dollárra (majd százmilliárd forintra) becsülik.

A Defender Europe 20 hivatalos forgatókönyve az, hogy 2028-ban az ötödik cikkely utáni helyzetre – a NATO ötödik cikkelyében abban egyeznek meg, hogy bármelyik tagállam elleni fegyveres támadást valamennyiük elleni támadásként értékelik – kell reagálni. Az amerikai – tehát nem NATO – művelet célja, hogy gyakorolják az amerikai katonák és a hadi felszerelés nagyszabású, gyors áttelepítését az Egyesült Államokból az európai szövetségesekhez, valamilyen krízishelyzet esetén. A tervezett csapatmozgásokból látszik, hogy a hadgyakorlat lényegében a Baltikum és Lengyelország megvédését „próbálja el”. Kimondva ugyan nincs, de az is egyértelmű, hogy ezzel egy esetleges orosz agresszióra készülnek fel.

Mint arra Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő is emlékezet a blogján, a művelet ugyanazt a logikát követi, amire már a RAND kutatóintézet 2015-ös jelentése is figyelmeztetett: egy esetleges orosz offenzíva legfeljebb 60 óra alatt elérné Tallinnt vagy Rigát. A Pentagon számára készült szimulációk arra a következtetésre jutottak, hogy ennyire rövid idő alatt a NATO képtelen lenne megfelelően reagálni, azaz nem tudná megvédeni tagjait, és ezzel nagyon nehéz helyzetbe kormányozná magát. A jelentés akkor több javaslatot is megfogalmazott, köztük olyan erők telepítését a veszélyeztetett térségbe és Európába, amelyek időt nyerhetnének a felmentő seregek megérkezéséig, képesek gyorsan reagálni – ezek részben már meg is történtek –, továbbá az elrettentés fontosságát.

Elrettentés. Amerikai haderők Litvániában
Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina

Gyakorlatban a Defender Europe 20 úgy néz ki, hogy több tízezer amerikai katonát és haditechnikát, köztük páncélozott harci járműveket, tüzérséget és Abrams tankokat pakolnak fel hajókra és repülőkre az Egyesült Államokban, amelyek aztán Belgiumban, Hollandiában, Németországban – ezek az országok adnak otthont a már Európában tárolt felszerelésnek – és Észtországban szállnak partra. Az itteni amerikai és európai erőkkel együttműködve, különféle logisztikai eszközökkel gyakorolják el a csapatmozgásokat és a feladatokat. A gyors reagálás szellemében részt vesz a műveletekben a 82. légi szállítású hadosztály is. Ez az a harccsoport, amely az amerikai hadsereg azon képességét biztosítja, hogy 18 órán belül álljon készenlétben indítható erő, lényegében a világon bárhova. Ők voltak azok például, akiket az Iránnal kialakult feszült helyzetben „átdobtak” Kuvaitba. A gyakorlatok főként Németországban és Lengyelországban zajlanak, de érintik például Grúziát is, Közép-Európát viszont elkerülik.

A Defender Europe 20 természetesen nem Oroszország ellen irányul, inkább része egy folyamatnak, amely minden fenyegetésre fel akar készülni. Ennek keretében rendezték meg a Trident Juncture-t is, amely a NATO legnagyobb hadgyakorlata volt a hidegháború vége óta. Hasonló műveleteket persze az oroszok is rendszeresen tartanak. 2017-ben a Zapad (Nyugat) nevű gyakorlat során néhányan már azzal riogattak, hogy annak álcája alatt indul meg az offenzíva Európa ellen, 2018-ban pedig a Vosztok (Kelet) gyakorlatot figyelte aggodalommal a világ nyugati fele.