Feszült a hangulat Berlinben

Változatlanul a védelmi kérdések miatt feszül ellentét az Egyesült Államok és Németország között, ez derült ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és kollégája, ­Heiko Maas tegnapi sajtótájékoztatóján. A nyugati szövetségen belüli fagyos hangulatra utal, hogy Németország védelmi minisztere közben a sajtóban ismertette álláspontját, a francia államfő pedig agyhalottnak nevezte a NATO-t.

Az amerikai külügyminiszter, német kollégája és az amerikai nagykövet a berlini fal egy darabja előtt Fotó: Reuters

Háromnapos németországi látogatáson emlékezik meg a berlini fal leomlásáról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Harminc évvel ezelőtt, 1989. november 9-én a vasbeton romjain egyesült a kettéosztott német nép, a fal leomlása a nyugati világ győzelmének szimbólumává vált. A kerek évforduló ellenére idén mégsem az egységé, inkább a megosztottságé lett a főszerep. Pompeo személyesen egyeztetett Angela Merkel kancellár mellett más kormánytagokkal, a német sajtóban megjelent cikkek szerint a látogatás a kétoldalú kapcsolatok történelmi mélypontja miatt igazán érdekes.

A konfliktusokat persze igyekeztek feledtetni a felek a tegnap Lipcsében tartott sajtótájékoztatójukon. Pompeo és német kollégája, Heiko Maas is a­ hosszú szövetség fontosságát hangsúlyozta, különösen a védelmi kérdéseket illetően. Pompeo elmondta, a NATO a valaha létezett legfontosabb védelmi együttműködés és Washingtonnak a jövőben is az marad.

Az amerikai külügyminiszter kiemelte a telekommunikációs multi, a ­Huawei ügyét is, megismételve Washington kérését, hogy a német kormány számoljon a vállalat biztonsági fenyegetésével az új generációs telekommunikációs hálózat, az 5G infra­struktúra ­kiépítésében.

Az amerikai külügyminiszter, német kollégája és az amerikai nagykövet a berlini fal egy darabja előtt
Fotó: Reuters

A kapcsolatot évek óta mérgező védelmi költségvetés ügye a sajtótájékoztatón ugyanakkor csak újságírói kérdésre, érintőlegesen került szóba. A Donald Trump vezette Egyesült Államok ugyanis nagyobb anyagi hozzájárulást vár el a NATO-szövetségesektől biztonságuk fenntartásában, ezért a tagállamok 2014-ben arról döntöttek, hogy 2024-ig két százalékra növelik GDP-arányos védelmi ráfordításukat. Különösen nagy a nyomás a legerősebb európai gazdaságon, a hadsereg ilyen léptékű bővítése ugyanis a német társadalom ellenállásába ütközik. Washingtont ráadásul egy keményvonalas nagykövet, Richard Grenell képviseli Berlinben, elemzések szerint miatta sem sikerült megállapodni az országban állomásozó, 38 ezer fős amerikai katonai kontingens jövőjéről.

Pompeo látogatásával egy időben jelent meg egy interjú a német védelmi miniszterrel. Annegret Kramp-Karrenbauer számos, az Egyesült Államokat foglalkoztató ügyben nyilatkozott, miközben kínosan kerülte a kétoldalú kapcsolatok közvetlen minősítését. A költségvetést illetően közölte, Németország 2031-ben éri el a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást, ezzel német politikus először ismerte el, hogy Berlin csak késve tudja teljesíteni Washington elvárását. Az amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján erre reagálva elmondta: Washington üdvözli, hogy Németország növeli védelmi költségvetését, ez ugyanis a NATO hosszú távú fennmaradásának biztosítéka.

Macron: A NATO agyhalott

A francia elnök agyhalottnak minősítette a NATO-t a brit The Economistnak adott interjúban. Emmanuel Macron szerint az észak-atlanti szövetség bénultságának oka mindenekelőtt az Egyesült Államok fogyatkozó elköteleződése a kollektív védelem fenntartásában. Macron az interjúban arra figyelmeztette az európai szövetségeseket, hogy nem támaszkodhatnak az Egyesült Államok segítségére. Mint fogalmazott, a NATO alapszerződésének ötödik cikkelye sem garantált, vagyis egy európai szövetségest ért külső támadás esetén sem biztos, hogy Washington mozgósítana. Macron szerint jó példa a szövetség válságára, amikor Washington előzetes konzultáció nélkül kivonta csapatait Észak-Szíriából, teret engedve ezzel a török agressziónak. Macron kijelentését tegnap Heiko Maas és Angela Merkel is visszautasította. (B. V.)