Folytatódik Erdoğan és Macron párbaja

Recep Tayyip Erdoğan szerint kizárólag a szélsőségeseknek kedvezne az a jelenleg is tárgyalás alatt álló francia törvényjavaslat, amellyel Emmanuel Macron éppen a szélsőséges csoportokat akarja megfékezni. A török elnök nem először „szól bele” francia kollégájának belpolitikai terveibe, erre pedig nyomós oka van, hiszen a Franciaországban élő törökök száma meghaladja az egymilliót.

Isztambul, 2020. október 25. Emmanuel Macron francia elnök fényképét tartja kezében egy férfi, amelyen egy cipõtalp lenyomata látható egy tüntetésen Isztambulban 2020. október 25-én. Recep Tayyip Erdogan török elnök elõzõ nap azt kifogásolta, hogy Macron azt mondta, hogy megvédi Franciaország szekuláris értékrendjét, és erõteljesebb fellépést helyezett kilátásbaa radikális iszlámmal szemben Samuel Paty tanár brutális meggyilkolását követõen. MTI/AP/Emrah Gürel Fotó: Emrah Gürel

A „demokrácia guillotine-jának” nevezte a minap Recep Tayyip Erdoğan azt a francia törvényjavaslatot, amelynek segítségével a már javában a jövő áprilisban esedékes elnökválasztásra készülő Emmanuel Macron felvenné a harcot az iszlám szélsőségesekkel Franciaországban. Az úgynevezett iszlám szeparatizmusról szóló törvényjavaslat mind Franciaországban, mind a nemzetközi – elsősorban muszlim – közösség részéről heves ellenérzéseket váltott ki az elmúlt hónapokban, a bírálatok szerint ugyanis a javaslat stigmatizálja a Franciaországban élő – több mint hatmilliós – muszlim közösséget, és új hatásköröket adna az állam kezébe a beszéd- és a vallásszabadság korlátozására vonatkozóan.

– Az emberi jogoknak, a vallásszabadságnak és az európai értékeknek nyíltan ellentmondó törvényjavaslat elfogadása egy guillotine-ütés lesz a francia demokráciának

– fogalmazott a török elnök ankarai beszédében. Erdoğan egyébként nem most bírálta először élesen francia kollégáját: tavaly októberben – nem sokkal azután, hogy Emmanuel Macron erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben a középiskolai történelemtanár, Samuel Paty brutális meggyilkolását követően – a török elnök megkérdőjelezte Macron mentális egészségét, és „elmeorvosi vizsgálatot” javasolt a francia államfőnek, amiért az bejelentette: megvédi Franciaország szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. Akkor Erdoğan arra reagált, hogy Macron egy beszédében az iszlám világszerte érezhető válságáról beszélt, Erdoğan szerint azonban „Európának az iszlamofóbia lesz a veszte”, „a fasizmus pedig új szintre lépett Európában”. A tervezett törvény jelenlegi változata mindenesetre Erdoğan szerint csak a szélsőségeseknek kedvezne, nyomás alá helyezve a civil szervezeteket, s „arra kényszerítené a fiatalokat, hogy válasszanak hitük és oktatásuk között”. – Felkérjük a francia hatóságokat és mindenekelőtt Macron elnököt, hogy észszerűen cselekedjenek – fogalmazott a török elnök, hozzátéve: a törvényjavaslat gyors visszavonására számítanak.

Szívélyes elnöki kézfogás az Élysée-palota udvarán 2018-ban. Azóta sokat romlott a viszony.
Fotó: MTI

A javaslatot egyébként még februárban jelentős többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés, életbelépéséhez azonban még a szenátusnak is rá kell bólintania – az erről szóló vita jelenleg is tart. A tervezet egyebek mellett megnövekedett pénzügyi kötelezettségeket és beszámolási feladatokat is előirányoz a Franciaországban működő vallási egyesületek számára. Tízezer eurót meghaladó külföldi adomány esetén például az adott szervezet köteles lenne a dotációt jelenteni az állam felé, s fennállna az állami blokkolás lehetősége is.

Törökország elsősorban az oktatáson keresztül mozgatja a Franciaországban élő, egymillió főt is meghaladó török kisebbséget, amit a franciák egyre inkább nem kívánt külföldi beavatkozásként élnek meg, éppen ezért írna elő a francia állam az eddiginél nagyobb átláthatóságot a mecsetek és vallási hátterű oktatási intézmények finanszírozására vonatkozóan.

Nem véletlenül beszélt Macron idén már több alkalommal is arról, hogy Ankara „hivatalos propagandaszervezetei” már mozgósították az Európában működő nem kormányzati szervezeteket és politikai csoportokat, amelyek az uniós tagállamokban tartott választásokba való beavatkozástól sem riadnak vissza. A francia államfő ezek között a szervezetek között említette a török vallásügyi igazgatóságot, a Diyanetet, amelynek a feladatai közé tartozik egyebek mellett a török diaszpórával való kapcsolattartás is. A szervezet büdzséje Erdoğan hatalomra kerülése óta durván megnégyszereződött: 2023-ig például 11 milliárd dollár értékű költségvetésből kell gazdálkodnia.