Macron felveszi a harcot az iszlám szeparatizmussal

Egy belpolitikai szempontból rendkívül fontos beszéddel kezdte tegnap a napot Emmanuel Macron francia elnök. Ebben egy olyan vallásként jellemezte az iszlámot, amely „napjainkban világszerte válságban van”. A francia hatóságok szerint az országban élő muszlimok egy „párhuzamos társadalomban” élnek, a francia nemzeti értékrenden kívül, és ezt a radikális víziójukat próbálják ráerőltetni Franciaország többi polgárára.

Emmanuel Macron ugyanakkor kijelentette: az iszlám szeparatizmus elleni törvénycsomag már kidolgozás alatt áll, és még az év vége előtt – várhatóan decemberben – a parlament elé kerülhet. A fő célja a francia társadalom állami szekularizmusának a megőrzése, ami egy majdnem százéves, 1905-ös törvényre nyúlik vissza.

Emmanuel Macron francia elnök ismerteti a szeparatizmus elleni programját Les Mureaux-ban 2020. október 2-án.
Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

– Ez egy olyan törvénycsomag, amely a laikus államot erősítené. A legégetőbb problémákat próbálják most orvosolni, de ahhoz továbbra sem nyúl az állam, hogy megszervezze a franciaországi iszlámot

– magyarázta a Magyar Nemzetnek Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa. – A köztársaság alapkoncepciója az lenne, hogy mindenki francia állampolgár, és ezen túlmenően senkit nem érdekel, hogy ki milyen nációhoz vagy valláshoz tartozik – mondta a szakértő.

A most kidolgozás alatt álló törvénycsomag nagy hangsúlyt fektet majd az oktatásra: az otthoni egyéni oktatást megszigorítják, és francia értékrendet képviselő követelményeket vezetnek be a magánoktatási intézményekben is. Az intézkedések másik része a vallási szervezetek finanszírozásának ellenőrzésére és a helyi intézmények, közösségek felügyeletére irányul.

– Minden felmérés szerint a legradikálisabb álláspontok általában a fiatalok felől érkeznek. Ami azt jelzi, hogy a francia oktatásnak, nevelésnek rendkívül nagy szerepe van

– mondta Soós Eszter Petronella. A politológus szerint a most meghirdetett intézkedések jó kezdeti lépést jelentenek, ám ez az egész projekt több éves, vagy akár több évtizedes is lehet.

A francia államfő beszéde csupán néhány nappal azután hangzott el, hogy a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége előtt egy terrorista akció során két embert késeltek meg. A lap munkatársai elleni, öt évvel ezelőtti, 12 halálos áldozatot követelő terrormerénylet bírósági tárgyalása sem zárult még le, és ezekben a napokban is tart.

Miközben Franciaországban él Nyugat-Európa legnagyobb muszlim közössége – közel hatmillió ember –, az ország ebben a kérdésben megosztottabb, mint valaha. A francia állampolgárok a nemzeti értékrendjüket, a keresztény normákat és a vélemény szabadságát féltik, miközben a muszlim lakosság attól tart, hogy megfosztják őket a jogaiktól.

– Itt egyfajta versengés is zajlik a muszlim szavazatokért – hangsúlyozta Soós Eszter Petronella. Hozzáfűzte: a kormányoldal ezért sem akarja stigmatizálni az egész muszlim közösséget, ami mutatja, hogy miért olyan nehéz ez az ügy: úgy kell egy csoport helyzetét rendezni a köztársaságon belül, hogy a köztársaság nem szokott hozzá ahhoz, hogy külön foglalkozzon bizonyos csoportokkal.

– Soha nem lesz Franciaországban helye azoknak, akik a saját törvényeiket próbálják másokra ráerőltetni. Gyakran az Isten nevében, néha külföldi hatalmak segítségével – mondta egy korábbi beszédében Macron az az iszlám szeparatizmus elleni törvénycsomaggal kapcsolatban.