Az Európai Parlament strasbourgi ülésén nagy többséggel elfogadták azt az állásfoglalást, amiben a képviselők
jogi eljárást helyeznek kilátásba, amennyiben a szerződések őreként működő Európai Bizottság nem kezdi el mielőbb használni a jogállamisági rendeletet, azaz indít eljárásokat egyes tagállamok ellenében.
A szavazás csütörtökön ismertetett eredménye szerint 506 szavazat, 150 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett kapott zöld jelzést a dokumentum, ami kifejezetten azt is kéri, hogy a Magyarország és Lengyelország ellenében indított hetes cikkely szerinti eljárásokat vezessék eredményre az uniós tanácsban. Megállapítják továbbá, hogy általánosságban hanyatlik a jogállamiság helyzete az EU-ban. A képviselők szerint az uniós források felfüggesztését lehetővé tévő jogállamisági rendelet január elsején hatályba lépett, és az Európai Bizottság azóta sem foganatosított intézkedéseket annak alapján, tehát fennáll a veszélye, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület nem teljesíti a szerződésekben rögzített feladatát.
A bizottság most két hetet kapott az EP-től, hogy lépjen a rendelet alkalmazásának ügyében, miközben – az állásfoglalás szerint – az uniós parlament megkezdi a bizottsággal szembeni jogi eljárás előkészítését.
A határozatot széles többséggel fogadta el az EP csütörtökön, és a parlament balliberális oldalán jelentős a támogatottsága. Daniel Freund, a magyar kormány régi kritikusa a Twitteren például úgy üdvözölte a dokumentumot: „A cselekvésképtelenség ideje lejárt. A jogállamiság nem várhat. Magyarországon igazságos és szabad választásokra van szükség”. Ahogy azt megírtuk, a zöldek európai parlamenti képviselője a szerdai EP-vitában is a hazai választásokkal érvelt a jogállamisági mechanizmus élesítése mellett.
‼️ADOPTED: We’re taking the Commission to Court‼️
Time for inaction is up. The rule of law cannot wait. We want free and *fair* elections in Hungary.
Do your job, @EU_Commission! pic.twitter.com/NKJOL0akSd
— Daniel Freund (@daniel_freund) June 10, 2021
Kosma Złotowski, a lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt európai parlamenti képviselője pedig lapunknak adott interjújában mondta ki: az újabb jogállamisági állásfoglalás mögött az bújik meg, hogy a magyarországi és a lengyelországi ellenzéki pártok bizonyos EU-s források elzárásával akarják megbuktatni a hatalmon lévő konzervatív kormányokat.
A magyar ellenzéki pártok soraiból Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője üdvözölte az állásfoglalást csütörtökön, szerdán pedig fel is szólalt a plenárison, azt szorgalmazva, hogy mielőbb kezdjék alkalmazni a jogállamisági rendeletet.
Az Európai Bizottság héten elhangzott ígérete szerint június közepéig iránymutatás-tervezetekkel áll elő a jogállamisági rendelet alkalmazására vonatkozóan. Kérdéses, hogy ezzel megelégszik-e a balliberális többséggel működő Európai Parlament. A tagállamokat tömörítő uniós tanács részéről szerdán is úgy nyilatkoztak, hogy a jogbiztonság miatt meg kell várni az Európai Unió Bírósága előtti magyar és lengyel kereset eredményét. Utóbbi a jogállamisági rendelet uniós joggal való összeférhetőségét vizsgálja. Emlékezetes, az állam- és kormányfők tavaly decemberi egyezsége adott lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy jogi úton támadják a jogállamisági rendeletet – azonban az EP szerint a tanácsi határozat nem írhatja felül magát a jogszabályt. A frissen elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők egyébként annak a véleményüknek is hangot adnak, hogy
az EU bírósága előtti kereseteknek nincs halasztó hatályuk az ügyben.
Az Európai Bizottság részéről a szerdai vitában nem erősítették meg ezt a „jogi” véleményt.
Johannes Hahn költségvetési biztos a jogállamisági feltételrendszerről beszél Strasbourgban
Fotó: Európai Parlament
