„Az Európai Parlament politikai rendőrséget játszik”

Az Európai Parlament szerdai vitáján elhangzott, hogy a jövő évi magyarországi választás is szempont lehet a jogállamisági eljárások indításánál. Az EP bíróságra vinné a jogállamisági fék alkalmazásával, az uniós források elzárásával szerintük késlekedő Európai Bizottságot. A Fidesz szerint jogi köntösbe bújtatott politikai hadjárat zajlik.

Strasbourg, 2019. július 16. Képviselõk sorban állnak az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus megválasztásáról szóló szavazáson az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A jogállamisági feltételrendszert bebetonozó kondicionalitásrendelet alkalmazásáról vitázott szerdán az Európai Parlament Strasbourgban. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is írt, a balliberális többségű testület

jogi eljárást akar indítani az Európai Bizottság ellenében, mert a képviselők szerint az uniós végrehajtó szerv nem teljesíti kötelességét, amikor „késlelteti” a január elsejétől alkalmazható jogállamisági féket az EU-s kifizetésekhez.

A perről szóló állásfoglalásban – amelynek eredménye csütörtök reggel várható – az EP két hetet adna az Európai Bizottságnak arra, hogy eleget tegyen a kondicionalitásrendelet szerinti kötelezettségeinek. Emlékezetes, az EP korábban június elsejei határidővel kérte ugyanezt a bizottságtól. Mivel Magyarország és Lengyelország a január elsejével hatályba lépett rendeletet megtámadták az Európai Unió Bíróságán,

az EP most egy folyamatban lévő jogi eljárásba is beleszólna.

(A rendelet megtámadásának lehetőségét az állam- és kormányfők múlt decemberi megállapodása teremtette meg, ezt azonban az EP nem ismeri el – a szerk.) A frissen elfogadott, ötpárti EP-állásfoglalás a magyar–lengyel kereset margóján egyébként leszögezi, hogy azoknak nincs halasztó hatályuk.

A választásokat is befolyásolnák?

„Nem titok, hogy a magyar és a lengyel kormány van a célkeresztben. Ez szintet lépett a kondicionalitásrendelettel, amit a baloldal zsarolóeszközként próbál használni. Azok a képviselők, akik minket támadtak a szerdai vitában, gyakorlatilag a demokrácia alapjaival nincsenek tisztában, képtelenek elfogadni azt, hogy a demokráciában bizony nem mindenben értünk egyet egymással” – mondta Hidvéghi Balázs a vitát követően magyar újságíróknak, megerősítve, hogy

az EP politikai rendőrséget játszik, és a célja a jogállamisági mechanizmus erőltetésével a jövő évi magyarországi választások befolyásolása. Erről a vitában egyébként a zöldpárti Daniel Freund képviselő is beszélt,

sérelmezve, hogy már csak hónapok vannak hátra a magyarországi választásokig, így az uniónak mielőbb fel kellene lépnie a magyar kormánnyal szemben.

Hidvéghi Balázs sajtótájékoztatóján a Fidesz korábbi frakciójának, az Európai Néppártnak (EPP) a szerepéről elmondta: szomorúan látja, hogy a párt ismét beállt a baloldali kórusba. „A néppárt a szerdai vitában ismét megkülönböztethetetlenné vált a radikális baloldaltól. A bevándorlás kérdésében sem tudtunk már egyetérteni az EPP-vel az elmúlt években. Nem tudtunk különbséget tenni a néppárti vezetők és a baloldali kormányok mondandója, tettei között” – emlékeztetett a Fidesz politikusa. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy az Európai Bizottságnak az uniós parlament nyomása közepette van-e mozgástere a jogállamisági ügyben, Hidvéghi Balázs elmondta: az uniós bizottságnak kötelezettsége, hogy a szerződések alapján járjon el, tiszteletben tartsa azok tartalmát. A tanácsban született, tavaly decemberi megállapodás pedig világossá tette, hogy ez a rendelet milyen esetekben alkalmazható, a bizottság feladata ennek a betartatása – húzta alá.

A bizottság megnyerné a képviselőket

Az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetési biztos az EP vitájában azzal próbálta lekenyerezni a bizottsági fellépést sürgető képviselőket, hogy két héten belül,

június közepéig iránymutatás-tervezetekkel állnak elő a jogállamisági rendelet alkalmazására vonatkozóan.

– Véleményem szerint nem lenne indokolt jogi eljárást indítani a bizottsággal szemben, de ez természetesen az önök döntése – fogalmazott a biztos a képviselőknek, kifejtve, hogy az Európai Bizottság pontos és betonbiztos eseteket akar felépíteni a jogállamisági eljárásokban, hiszen az európai adófizetők pénzéről van szó.

A portugál EU-elnökség részéről pedig megerősítést nyert, hogy a tagállamok fontosnak tartják, hogy a jogállamisági eljárások indítása előtt ismertté váljon az Európai Unió Bíróságának ítélete a kérdésben. – Ez növelné a jogbiztonságot – hangzott el Ana Paula Zacarias európai ügyekért felelős portugál államtitkártól.

Magyar részről Strasbourgban Cseh Katalin, a Momentum politikusa is felszólalt, sürgetve, hogy az Európai Unió azonnal – mindenféle iránymutatások megvárása nélkül – lépjen fel a magyar kormánnyal szemben.