– Azt gondolom, hogy az efféle parlamenti állásfoglalások mögött kétféle indok bújik meg. Egyrészt az ideológia: nem titok, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali többsége az egységes Európa kialakításában érdekelt. A másik, hogy
a magyarországi és a lengyelországi ellenzéki pártok úgy gondolkoznak és arra játszanak, hogy amennyiben az otthon hatalmon lévő konzervatív kormányok elől elzárnának bizonyos EU-s forrásokat, azok rögtön megbuknának. A szóban forgó ellenzéki erők egész egyszerűen így akarják hatalomra juttatni saját magukat.
A delegációnk márpedig nem szavazza meg az újabb jogállamisági állásfoglalást – mondta a Magyar Nemzetnek Kosma Złotowski, a lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt európai parlamenti képviselője tegnap Strasbourgban, mielőtt az EP a kondicionalitásrendelet alkalmazásáról vitázott. A lengyel kormánypárti politikust lapunk arról is kérdezte, hogy az épp a jogállamiságra összpontosító európai parlamenti állásfoglalás miért mellőzné az Európai Unió Bírósága előtti magyar és lengyel keresetet. Utóbbi a jogállamisági mechanizmus uniós joggal való összeférhetőségét vizsgálja. – Ne aggódjon, rövid időn belül valószínűleg egy olyan állásfoglalással is előállnak majd az EP-ben, miszerint jobb lenne, ha egy teljesen új uniós bírói fórum jönne létre. Az biztosan a magyar és a lengyel baloldal kénye-kedve szerint cselekedne. A viccet félretéve, épp az európai baloldal vádol minket azzal, hogy nem követjük a jogállami elveket.
Szerintem pedig Magyarország és Lengyelország is messzemenőkig elkötelezett a joguralom iránt
– fogalmazott lapunknak Złotowski.
Az EP perrel való fenyegetéséről elmondta: az Európai Bizottságnak nem kellene megijednie a parlamenttől. – A jogi eljárással való fenyegetőzést egyébként egyenesen nevetségesnek tartom. Az EP-nek persze joga van bíróságra cipelni a bizottságot, de véleményem szerint ennek most nincs itt az ideje. A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet létezik, ám az Európai Bizottság szerint sincs most lehetőség arra, hogy az alapján intézkedéseket foganatosítsanak. Az Európai Parlament persze vizionál indokokat, ami nem is csoda, hiszen
a baloldali pártok arra törekszenek, hogy az EP-t az unió legerősebb intézményévé tegyék
– szögezte le az európai parlamenti képviselő, aki szerint jelenleg is egy intézményközi politikai küzdelmet látunk. Mint arra felhívta a figyelmet, az Európai Unió viszont nem egy föderális szervezet, hanem huszonhét tagállama van.
– Az országok kezében kell hagyni az irányítást, nekem a saját szavazóim erre adtak megbízatást. A magyar és a lengyel kormánynak szerintem éppen emiatt sem érdemes letérnie a jelenlegi útról, hiszen a baloldali nyomásgyakorlás nemcsak kiszámítható, de az uniós szerződésekkel is ellentétes. Amennyiben föderális államot akarnak létrehozni az EU-ból, ahhoz mindenkinek a hozzájárulására szükség van.
A politikai ellenfeleink azt gondolják, hogy Európa történelme nagyon komplikált és válságokkal teli, a béke pedig csak úgy őrizhető meg, ha a nemzetállamok közötti különbségeket felszámolják. Lényegében a történelmet írnák újra.
