A liberális Hollandia tradicionálisan erős szálakkal kötődik az Egyesült Államokhoz, ám Donald Trump elnöksége és a – hollandokhoz hasonlóan – euroszkeptikus britek uniós távozása miatt az ország a német–francia tandem felé húzhat a jövőben – derült ki a holland Clingendael Intézet friss felméréséből, amely több mint húszezer holland megkérdezésével azt vizsgálta: az instabil geopolitikai környezetben vajon milyen irányt vesz majd a hágai külpolitika.
A kérdés magyar szempontból is meglehetősen érdekes, hiszen Mark Rutte álladó ellenlábasa a visegrádi négyeknek a jogállamiság kérdésében, ráadásul a liberális holland miniszterelnök nemrég azzal köszönt vissza a hazai szalagcímekből, hogy a hágai parlamentben eljátszott a magyarok és a lengyelek nélkül újraalapítandó Európai Unió gondolatával. Mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi években az európai sajtóban ismét visszatérő téma volt a holland euroszkepticizmus:
a britek EU-tagságról szóló népszavazását követően akadt olyan hollandiai felmérés, amely mindössze 53 százalékra mérte a holland uniós tagság támogatottságát.
Emlékezetes az is, hogy volt olyan holland lap, amely épp a brexit margóján a „Miért hagytok ilyen körülmények között minket?” kérdéssel a címlapon üzent Londonnak. Amikor az Egyesült Királyság a kilépésről szóló népszavazás előtt felmérte az uniós és nemzeti kompetenciák milyenségét, egyetlen uniós állam tett a britekhez hasonlóan, mégpedig a mind szorosabb integráció irányában szintén szkeptikus Hollandia. 2005-ben (a franciák mellett) ugyancsak a hollandok utasították el az EU készülő alkotmányát, illetve
Hága az a főváros, ahol az EU tagállamok közül a legerősebbik, nyíltan az uniós tagság ellenében kampányoló politikai ellenzék működik.
Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Tanács 2020. júliusi ülésére érkezik Forrás: AFP Fotós: STEPHANIE LECOCQ
kIALAKULÓBAN A bERLIN–pÁRIZS–hÁGA TENGELY?
A Clingendael Intézet most mégis arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok és a brexit nyomán a hollandok mintegy 72 százaléka támogatja a gondolatot, miszerint Hága ezentúl szorosabban működjön együtt Berlinnel és Párizzsal. Az agytröszt megjegyzi azt is: még az uniószkeptikus és népszerű holland pártok, a Szabadságpárt és a Fórum a Demokráciáért támogatói is jobbára ezen a véleményen vannak.
A francia–német tandemmel kritikus hollandok általában a migrációellenesek és inkább a férfiak közül kerülnek ki – derült ki szintén a felmérésből.
A változó geopolitikai környezet mellett a szakértők persze a koronavírus jelentette kihívással is számolnak – nem véletlen az sem, hogy az otthon a választások előtt álló Mark Rutte épp az uniós mentőcsomag idén nyáron történő tárgyalásakor mutatta a leginkább agresszív tárgyalási arcát. „Amennyiben a belső piac összeomlik a járványhelyzetben, azt a pici, de exportra épülő holland gazdaság brutálisan megszenvedné” – írta nemrég a holland gazdasági lap, a Handelsblad szerzője, úgy érvelve:
a közeljövőben az EU-alapító Hollandia még inkább rá lesz szorulva arra, hogy bizony ha kell, két kézzel verje a tárgyalóasztalt Brüsszelben.
