Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben nincsenek megfelelő viszonyítási pontok, a dokumentumot válogatott forráshasználat és kettős mérce jellemzi, a magyar kormány érvei pedig jóformán hiányoznak belőle
– derült ki egy, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja nevében az EP-képviselőknek szerdán eljuttatott dokumentumból. A delegáció vezetője, Deutsch Tamás által jegyzett, a Magyar Nemzet által is látott írás összefoglalja a magyar kormány érveit az uniós bizottság szeptember végén bemutatott, hazánkban is nagy visszhangot kapott jogállamisági jelentéseiről. Budapest szerint az Európai Bizottság és annak liberális biztosok – Věra Jourová és Didier Reynders – által összeállított dokumentuma nem lehet a jogállamiságról szóló tárgyalási alap a tagállamok között.
A négyoldalas magyar dokumentum főbb megállapításai:
- A jogállamiságinak nincs átfogó definíciója, így a bizottság a vizsgált területeket önkényesen válogatta meg. A médiapluralizmus – a média szabadságával ellentétben – például nem jogállamisági ügy. A jelentéscsomagból ugyanakkor hiányzik a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése vagy a tagállamok antiszemitizmus elleni fellépésének górcső alá vétele. Az Európai Bizottság noha vizsgálta a korrupciót, az egyes tagállamokban, például Dániában vagy Svédországban rendszerszinten zajló pénzmosási ügyek sem köszönnek vissza a dokumentumban. Egy másik példa: Belgium esetében a bizottság szerint az sem jogállamisági aggály, hogy két éve nem vezet eredményre a szlovák Jozef Chovanec halála miatti vizsgálat.
- A magyar kormány hozzájárult a Magyarországról szóló jelentés összeállításához, ám az érvei jórészt kimaradtak a végső összeállításból. Hazánk esetében tizenkettő civil szervezet összesen tizennégy forrásanyaga viszont megjelenik a jelentésben. Az idézett szervezetek közül tizenegyet a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatnak anyagilag.
- Az Európai Bizottság szerint objektív módon készült az összes tagállamot vizsgáló jelentéscsomag, ezt azonban kétségbe lehet vonni az azt jegyző biztosok, főként Věra Jourová nyilatkozatai alapján. Az írásból a Magyarországgal kapcsolatos pozitív trendek, például az átfogó antikorrupciós stratégia elfogadása, teljesen hiányoznak. Belgium és hazánk esetében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács az újságírók védelmének érdekében ugyanannyi ajánlást fogalmazott meg a 2019–2020-as időszakban. A bizottsági jelentés Magyarország kapcsán mégis rendszerszintű problémákról szól, míg a belga dokumentum szerint viszonylag ritkák az újságírók munkáját zavaró tényezők.
- Az Európai Bizottság jelentése így önmagában sem felel meg a jogállamiság olyan alapelveinek, mint a diszkrimináció tilalma vagy a törvény előtti egyenlőség. A jogállamiság védelmét nem lehet olyan eszközökkel előmozdítani, amelyek maguk nem felelnek meg a jogállamiság követelményeinek.
Věra Jourová és Didier Reynders biztosok Brüsszelben 2020. szeptember 30-án
Fotó: Dati Brendo / Európai Bizottság
A Momentum felelőssége is előkerült
Lapunk is cikkezett róla, hogy a jogállamisági jelentések nyilvánosságra hozatalának margóján Varga Judit igazságügyi miniszter több, a Facebookon megjelent bejegyzésében is cáfolta annak tartalmát, mondván: az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta a hazai álláspontot. A történet azután még inkább elmérgesedett, hogy a Hír TV leleplezte: Donáth Annával, a Momentum politikusával viszont egyeztetett Jourová biztos. Donáth szerint – aki az Európai Bizottság alelnökének párttársa a liberális ernyőpártban – gyakorlatilag három naponta történtek ezek a beszélgetések. Előzőleg, Varga Judit kérdésére egy vitaműsorban a Momentum politikusa viszont még cáfolta, hogy „lefekvés előtt csacsogna” Jourovával.
Az Európai Bizottság tervei szerint egyébként évről évre elkészítik majd a jogállamisági jelentéseket, amelyeket a tagállamok az uniós tanácsban tárgyalnak is. Magyarország mellett Lengyelország tartozik az igazán szkeptikus országok közé: e két állam szorgalmazta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának két héttel ezelőtti, luxemburgi ülésén nyilvános legyen a vita a jogállamiságról. A javaslat végül nem kapott megfelelő támogatást.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti csoportjának fent idézett dokumentuma elsősorban azt szolgálja, hogy a balliberális többségű EP-ben is megismerjék a hivatalos kormányzati álláspontot a jelentéscsomaggal összefüggésben.
