Ráéghet az EU-intézményekre a Belgiumban meggyilkolt férfi ügye

A Belgiumban meggyilkolt szlovák férfi ügye korbácsolta fel az indulatokat az Európai Parlament rendőri brutalitásról szóló vitáján. A magyar kormánypártok kifogásolják, hogy a nyugati, balliberális vezetésű államok jogsértései esetében az EU sokkal kisebb hajlandóságot mutat azok kivizsgálására. Hidvéghi Balázs EP-képviselő szerdán brüsszeli újságíróknak arra emlékeztetett: a 2006-os magyarországi történések, a Gyurcsány-kormány által elrendelt rendőri erőszak nyomán az EP-nek még egy vitára sem futotta.

A Zaventem reptér egy rendőrségi cellájában teperték földre a szlovák férfit. Forrás: AP

Az Európai Parlament (EP) kedden a kontinens területén tapasztalható rendőri erőszakról vitázott, hamarosan pedig az állampolgári jogi (LIBE) szakbizottság elé kerülhet a belga rendőrök által meggyilkolt szlovák férfi, Jozef Chovanec ügye. A magyar kormánypártok berkeiből mégis kifogásolják, hogy

sem a balliberális többségű EP, sem pedig az Európai Bizottság nem veszi igazán komolyan, ha politikailag baráti vezetésű országokban történnek a jogsértések.

Lapunk is írt a Chovanec-esetről korábban: a szlovák férfit 2018-ban a Brüsszeltől nem messze fekvő Charleroi reptér egyik járatáról távolították el, mert zavartan viselkedett. A cellájában aztán ártani próbált magának, ám a belga rendőrök erőszakosan léptek közbe, a férfi eszméletét vesztette, miközben többen, több mint negyed órán át a földön tartották. Chovanec a kórházba szállítást követően meghalt, a szlovák sajtó szerint szívroham okozta a halálát. Az esetről nyilvánosságra került videó pikantériája, hogy azon az egyik rendőr náci karlendítést tesz.

A Charleroi reptér egy rendőrségi cellájában teperték földre a szlovák férfit.
Fotó: AP

A keddi EP-vita is nagyrészt a Chovanec-ügyről szólt, ám többen kifogásolták, hogy az ülésen a bizottságot nem a belga Didier Reynders igazságügyi biztos képviselte. Reynders neve egyébként felmerült a belga esettel összefüggésben: a liberális politikus külügyminiszter volt a túlkapás idején, a belga kormányt pedig az Európai Tanács jelenlegi elnöke, Charles Michel vezette. További személyi összefonódás, hogy Chovanec halálakor az a Catherine De Bolle vezette a belga szövetségi rendőrséget, aki ma az EU bűnüldöző hatóságának, az Europolnak a feje. Egybehangzó vélemények szerint

a szlovák kormány friss vádjai, miszerint Belgium eltussolta a gyilkosságot és nem érdekelt annak kivizsgálásában, nemcsak a belgákat, de az EU csúcsára juttatott politikusaikat is rossz színben tünteti fel.

Szlovákia és Belgium egyébként szeptember legvégén az Eurojust égisze alatt ültek tárgyalóasztalhoz, hogy tisztázzák, mi is történt a szlovák férfival. Korábban Robert Fico volt szlovák kormányfő odáig ment, hogy kimondta:

ilyesmi nem történhetett volna meg egy nem kelet-európai állam polgárával.

Ylva Johansson belügyekért felelős biztos az Európai Parlament rendőri brutalitásról szóló vitáján Brüsszelben 2020.október 20-án
Fotó: Emilia Gomez / EP

Hidvéghi Balázs: Brüsszel megengedőbb a nyugati országokkal

A jogállamiság és az emberi jogok tekintetében is kettős mérce érvényesül Brüsszelben. A szlovák Jozef Chovanec egy belga rendőrségi fogdában vesztette az életét, de gyakorlatilag máig nem derült ki, hogy mi volt a halálának az oka. Nehezen, de most sikerült az Európai Parlament plenárisának napirendjére venni az ügyét

– fogalmazott Hidvéghi Balázs szerdán brüsszeli újságíróknak, annak margóján, hogy az EP az Európai Bizottság és a Tanács részvételével vitázott az unió területén tapasztalható rendőri brutalitásról. A Fidesz EP-képviselője szerint a magyar kormánypárti delegáció is kérdéseket intézett Chovanec ügyében, így reméli, hogy hamarosan valóban kiderülhet, mi is történt a 38 éves férfival. – Más példákat is hozhatunk: Mark Rutte holland miniszterelnök nemrég úgy fogalmazott, hogy Hollandiában rendszerszintű probléma a rasszizmus, ami a rendőrség soraiban is jellemző – folytatta Hidvéghi Balázs, aki szerint a felsorolt eseteket nehezen lehetne nem jogállamisági problémákként értékelni.

Miért nincsen szó ezekről az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben? Halvány utalás van a Chovanec-ügyre Belgiummal kapcsolatosan, de a Bizottság következtetéseket, például további vizsgálatot vagy kötelezettségszegési eljárást nem helyezett kilátásba

– érvelt a politikus, utalva arra, hogy amennyiben Közép-Európában, a konzervatív kormányok idején történik valami, az szinte azonnali reakciót vált ki Brüsszelben, míg a nyugati, liberális vezetésű országok esetében a hallgatás a jellemző.

Emlékeztetett a 2006-os magyarországi történésekre is, a Gyurcsány-kormány által elrendelt rendőri erőszak nyomán Hidvéghi szerint „még egy vitára sem futotta az EP-ben”.

Szintén emlékezetes, hogy nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter egy a Hír TV-nek adott interjújában emlegette fel a szlovák férfi ügyét. Mint azt a tárcavezető elmondta, ő maga az Általános Ügyek Tanácsának egy ülésén hozta elő az esetet, amit követően belga kollégája kérdőre is vonta.