Varga Judit: Fair eljárásra nem számíthatunk

Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap az uniós tagországok euró­pai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülésén kifogásolta a hazánkat támadó jogállamisági jelentést, amelynek kapcsán kezdeményezte, hogy nyílt ülésen vitassák meg a dokumentumot. A tárcavezető európai kollégái erre nem voltak hajlandók. A magyar igazságügyi miniszter nehezményezte, hogy a dokumentum elfogult, kettős mércét alkalmaz, témaválasztása teljesen önkényes, és az ellenérdekelt Soros-szervezetek, valamint ellenzéki szereplők alakították annak tartalmát.

Luxembourg, 2020. október 13. Varga Judit igazságügyi miniszter (k) az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozójára érkezik Luxembourgban 2020. október 13-án. MTI/EPA/Pool/Virginia Mayo Fotó: Virginia Mayo

Kiéheztetés

Az igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy bár a jelentést egyelőre a politikai nyilatkozatok szintjén használják, de nyilvánvaló, mire megy ki a játék. – A jogállamiság barátainak forgatókönyvében ezek a jelentések alapoznák meg a fellépést egy jogállamisági kondicionalitás alapján. Többen ezt nyíltan ki is mondták: ki akarnak éheztetni bennünket, fájdalmat akarnak okozni nekünk – mondta Varga Judit. Ugyanakkor emlékeztetett, az állam- és kormányfők nem ebben állapodtak meg. – Nem lehet összekapcsolni politikai, ideológiai nyomásgyakorlással a pénzügyi eszközöket – elevenítette fel a nyári paktum egyik pontját a tárcavezető. Hozzátette: azok a tagállamok, amelyek valójában sohasem akarták odaadni a pénzt a mentőcsomagra, most a jogállamiság ürügye alatt próbálják újranyitni a megállapodást és megakadályozni a történelmi konszenzust.

– A jogállamiságot nem lehet a jogállamiság megsértésével védeni – utalt arra az igazságügyi miniszter, hogy egy ilyen jogállamisági jelentéshez valamilyen szankciót vagy mechanizmust kapcsolni ellentétes az alapszerződésekkel. A tárcavezető szerint az európai értékek védelmére ott van a 7. cikkely szerinti eljárás. A jogállamiság kapcsán pedig a 2014-es konszenzusos döntés óta folytathatnak párbeszédet a tagállamok, egymást egyenlő rangú félnek tekintve, kormányközi alapon.

– Ebben a folyamatban lehet egymástól tanulni, és van esély az objektív összehasonlításra. De ez nem szankciós mechanizmus és nem politikai inkvizíció. Ezt a párbeszédet kellene folytatni, nem pedig boszorkányüldözésbe kezdeni a bizottság jelentése mögé bújva – mondta.

Uniós csúcs

Varga Judit elmondta, hogy a tegnapi luxembourgi találkozón előkészítették az uniós állam- és kormányfők következő csúcsát, amelyen a klímavédelem lesz az egyik legfontosabb kérdés. – Ennek kapcsán elmondtam, hogy erősíteni kell a tagállami intézkedések konvergenciáját: 2014-ben megállapodtak abban az állam- és kormányfők, hogy az EU-nak 2030-ig negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentést kell elérnie az 1990-es bázisévhez képest. Ez az Európai Unió párizsi egyezmény keretében tett vállalása – emlékeztetett a tárcavezető. Hangsúlyozta: ehhez képest újabb ambíciószint-emelésről beszélünk, ahelyett hogy megnéznénk, hogy az egyes tagállamok hol tartanak a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési vállalás teljesítésében. A tárcavezető és a kabinet álláspontja az volt, hogy először a hatályban lévő uniós célkitűzést teljesítsék a tagállamok, amelyben Magyarország kifejezetten jól áll, jelenleg 33 százalékos kibocsátáscsökkentést értünk el. Varga Judit szerint azonban egyes tagállamok sajnos növelték a szén-dioxid-kibocsátást.