Varga Judit: Fair eljárásra nem számíthatunk

– Álszentnek tartom, hogy nem lehetett nyilvános ülésen megtárgyalni a bizottság jogállamisági jelentését, amely javaslatomat síri csend fogadta – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap Luxembourgban. A tárcavezető az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülésére érkezett, amelyen többek közt megvitatták a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági jelentést. Varga Judit a vita előtt azt javasolta, hogy legyen nyilvános az ülés, ám végül kérését nem teljesítették.

– Vajon mitől félhetnek egy ilyen vitában? Talán mégsem az a helyzet, hogy az európai demokrácia és a közös értékeink mindennél előbbre valóak? Valószínűleg tartanak attól, hogy nyilvánosságra kerülnek olyan aggályok, amelyeket inkább nem akarnak a közvélemény elé tárni – nyilatkozta lapunknak a tárcavezető, aki szerint a jogállamisággal kapcsolatos boszorkányüldözés gyengíti a kohéziót és árkokat ás, ráadásul nagyon rossz az időzítés: itt a Covid–19-járvány, a gazdasági válság, a globális kihívások. Ezek helyett azzal foglalkozni, hogy néhány országot elkezdünk politikai alapon zsarolni, több mint rövidlátás, ez óriási felelőtlenség.

Kettős mérce

Varga Judit elmondta: felhívta tárgyalópartnerei figyelmét arra, hogy ez a jelentés nem alkalmas arra, hogy a jogállamisági vita alapja legyen, hiszen a dokumentum elfogult, kettős mércét alkalmaz, témaválasztása teljesen önkényes. – A dokumentumokban nincs benne az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének az ügye vagy például az antiszemitizmus térnyerése Nyugat-Európában és még számos téma, ami összekapcsolódik a jogállamisággal – mondta a miniszter, aki arról is beszélt, hogy vannak olyan témák, amik egyes országok esetében problémásak, másoknál viszont figyelmen kívül hagyják őket. Példaként hozta fel, hogy kifogásokat fogalmaznak meg Magyarország antikorrupciós stratégiájával kapcsolatban, ám azokat az országokat nem kritizálják, ahol nincs is ilyen stratégia.

Varga Judit tegnap Luxembourgban védte meg a magyar álláspontot.
Fotó: Facebook

– A másik nagy problémakör a jelentés forrásaival függ össze – világított rá a miniszter. Varga Judit szerint a magyar jelentés szinte kizárólag olyan civil szervezetek véleményére épül, amelyek a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól részesültek finanszírozásban. – Ne feledkezzünk meg a Momentum Mozgalomról sem: Jourová alelnök asszony arról beszélt, hogy ő nem egyeztetett a magyar ellenzékkel, aztán kiderült, hogy Donáth Annával háromnaponta, informálisan beszéltek. Javasoltam, hogy a forráslistában sorolják fel Donáth Annát is, ha már társszerzője a jelentésnek – mondta kedélyesen a miniszter. Hozzátette: a magyar kormány észrevételeit persze nem vették figyelembe. – Bebizonyosodott, hogy nem számíthatunk fair eljárásra – vonta le a következtetést Varga Judit.

Kiéheztetés

Az igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy bár a jelentést egyelőre a politikai nyilatkozatok szintjén használják, de nyilvánvaló, mire megy ki a játék. – A jogállamiság barátainak forgatókönyvében ezek a jelentések alapoznák meg a fellépést egy jogállamisági kondicionalitás alapján. Többen ezt nyíltan ki is mondták: ki akarnak éheztetni bennünket, fájdalmat akarnak okozni nekünk – mondta Varga Judit. Ugyanakkor emlékeztetett, az állam- és kormányfők nem ebben állapodtak meg. – Nem lehet összekapcsolni politikai, ideológiai nyomásgyakorlással a pénzügyi eszközöket – elevenítette fel a nyári paktum egyik pontját a tárcavezető. Hozzátette: azok a tagállamok, amelyek valójában sohasem akarták odaadni a pénzt a mentőcsomagra, most a jogállamiság ürügye alatt próbálják újranyitni a megállapodást és megakadályozni a történelmi konszenzust.

– A jogállamiságot nem lehet a jogállamiság megsértésével védeni – utalt arra az igazságügyi miniszter, hogy egy ilyen jogállamisági jelentéshez valamilyen szankciót vagy mechanizmust kapcsolni ellentétes az alapszerződésekkel. A tárcavezető szerint az európai értékek védelmére ott van a 7. cikkely szerinti eljárás. A jogállamiság kapcsán pedig a 2014-es konszenzusos döntés óta folytathatnak párbeszédet a tagállamok, egymást egyenlő rangú félnek tekintve, kormányközi alapon.

– Ebben a folyamatban lehet egymástól tanulni, és van esély az objektív összehasonlításra. De ez nem szankciós mechanizmus és nem politikai inkvizíció. Ezt a párbeszédet kellene folytatni, nem pedig boszorkányüldözésbe kezdeni a bizottság jelentése mögé bújva – mondta.

Uniós csúcs

Varga Judit elmondta, hogy a tegnapi luxembourgi találkozón előkészítették az uniós állam- és kormányfők következő csúcsát, amelyen a klímavédelem lesz az egyik legfontosabb kérdés. – Ennek kapcsán elmondtam, hogy erősíteni kell a tagállami intézkedések konvergenciáját: 2014-ben megállapodtak abban az állam- és kormányfők, hogy az EU-nak 2030-ig negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentést kell elérnie az 1990-es bázisévhez képest. Ez az Európai Unió párizsi egyezmény keretében tett vállalása – emlékeztetett a tárcavezető. Hangsúlyozta: ehhez képest újabb ambíciószint-emelésről beszélünk, ahelyett hogy megnéznénk, hogy az egyes tagállamok hol tartanak a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési vállalás teljesítésében. A tárcavezető és a kabinet álláspontja az volt, hogy először a hatályban lévő uniós célkitűzést teljesítsék a tagállamok, amelyben Magyarország kifejezetten jól áll, jelenleg 33 százalékos kibocsátáscsökkentést értünk el. Varga Judit szerint azonban egyes tagállamok sajnos növelték a szén-dioxid-kibocsátást.