Hogyan fordulhatott elő az, hogy a Capitolium épületébe képes volt betörni a tömeg? Ennyi erővel egy bombát is bevihettek volna? – effajta kérdések emésztik most az amerikai közvéleményt azok után, hogy január hatodikán bejárták a világsajtót a felvételek, ahogy magányos egyenruhások menekülnek, és ügynökök pisztollyal a kezükben elbarikádozzák magukat.
Fotó: Andrew Harnik / MTI/AP
A felelősök felderítéséhez tudni kell, hogy az amerikai törvényhozást külön testület védi. A Capitol Police elődjét még 1800-ban hívták életre, amikor a kongresszus Philadelphiából Washingtonba költözött. Az egykoron egyetlen testőrrel induló szervezet az elmúlt évszázadokban létszámban és feladataiban is sokat bővült. Munkájukhoz ma már hozzátartozik a kongresszus, a politikusok és s családjaik biztonságának őrzése. A 2001-es terrortámadásokat követően jelentősebb erősítést kaptak, majd 2009-ben egybeolvadtak a Kongresszusi Könyvtár rendőrségével.
A Capitol Police állománya mostanra nagyjából kétezer fős, működésüket továbbá néhány száz civil is támogatja. A hatóság közvetlenül a kongresszusnak és nem az amerikai elnöknek felel.
Az ostrom után pénteken politikai nyomásra lemondott a testület parancsnoka, Steven Sund. Valóban az ő hibájából fajultak el az események? Azt egyelőre nem tudni, hogy a már említett kétezer főből szerdán hányan voltak szolgálatban. Az viszont bizonyos, hogy alábecsülték a fenyegetést. Kiderült, a védelmi minisztérium már napokkal korábban érdeklődött, hogy szükség van-e a Nemzeti Gárdára a biztosításhoz, ám a Capitol Police nem kért a segítségből. Amikor már látszott, hogy az irányítás kicsúszik a kezükből, akkor is csak megkésve hívtak erősítést. „Harmincesztendős washingtoni szolgálatom során soha nem tapasztaltam hasonló erőszakos támadást” – magyarázkodott közleményében Steven Sund, felemlegetve, hogy a tüntetők vascsövekkel és más tárgyakkal voltak felfegyverkezve. Biztonsági szakértők szerint pedig éppen ebben rejlik a kudarc oka.
Az elmúlt évtizedekben a kongresszust védő testület elsősorban terrorakciók, célzott támadások kivédésére készült.
Egy feldühödött, alapvetően fegyvertelen tömeg megfékezése váratlanul érte őket. A tiltakozók megállításához nem pisztolyok és katonai gépkarabélyok, hanem rendőrségi taktika, megfelelő emberi erő és oszlató eszközök kellettek volna.
Fotó: Julio Cortez / MTI/AP/
Kérdés, hogy lehetett-e számítani arra, hogy a tiltakozás ennyire erőszakossá fajul? A hatóságok állítólag csak kisebb összecsapásokkal számoltak. Az amerikai liberális média viszont sietett a kétségtelen mulasztásból is politikai ügyet csinálni, összehasonlítva például azzal, amikor egy júniusi Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) tüntetésen jelentős erők vonultak ki a Capitoliumhoz. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy ha a hatóságok határozottan lépnek fel, akkor meg abból csinálnak botrányt. Jó példa erre a felháborodásuk, miután tavaly júniusban Donald Trump felkeresett egy templomot, és az egyenruhások könnygázzal fékezték meg az ellene tiltakozókat.
