Élesen ostorozta az egyre rosszabb közbiztonságot a Svenska Dagbladet svéd napilapnak adott interjúban Hakan Samuelsson, a Volvo vezérigazgatója. Arra panaszkodott, hogy a patinás göteborgi gyártó munkaadóként fokozatosan elveszíti vonzerejét: egyre nehezebben találnak külföldi technológiai szakembert és mérnököt, valamint nemigen tolonganak a cégkapu előtt a csúcsmenedzserjelöltek sem.
A vezető szerint a problémának részben az az oka, hogy a szakemberek nemigen akarnak Svédország második legnagyobb városába költözni a mind jobban elharapódzó bűnözés miatt. – Mi autókat gyártunk, nem tudjuk megoldani ezt a problémát. Legfeljebb megerősíthetjük, hogy igenis létezik ez a kérdés – mondta Samuelsson az RT.com hírportál szerint. További gondot okoz, hogy nem lehet méltányos áron lakást találni, s megfelelő iskolákban is hiány van.
A Volvo első embere megpendítette azt is, fontolgatják központjuk elköltöztetését, s nem lehetetlen, hogy külföldre mennek, ha nem változik a helyzet. A vezérigazgató sietett ugyanakkor hozzátenni, hogy ez a lépés pillanatnyilag nincs napirenden, de a jövőben nem zárja ki a lehetőségét.
Samuelsson szavai dühödt reakciót váltottak ki Göteborg rendőrfőnökéből, Erik Nordból, aki igazságtalannak nevezte és visszautasította az üzletember állításait. Szerinte a helyzet nem ennyire rossz a városban, s azzal védekezett, hogy valami, ami „normálisnak” tűnik, máshol „érdemtelenül nagy figyelmet” kap Svédországban. Nord amiatt is bírálta Samuelssont, hogy szerinte túlságosan támaszkodik a közösségi médiára, amely, állította, torzítva mutatja be az állapotokat.
– Még az olyan emberek is, mint Hakan Samuelsson, a Facebookról és a Twitterről szerzik értesüléseiket. De ez nem jelenti, hogy ezek igazak is lennének – jelentette ki a rendőrfőnök, s hozzátette: Göteborg a világ más városaival összehasonlítva elég biztonságos. Más svéd tisztviselők viszont láthatóan engedékenyebben viszonyultak a Volvo-főnök helyzetértékeléséhez. Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök azt mondta, tiszteletben tartja Samuelsson véleményét.
– Ha a Volvo ilyen problémákat tapasztal, akkor az úgy is van – szögezte le, megígérve: még több lakás építésére, az oktatás javítására és a bűnözés elleni fokozott harcra fog törekedni. Egyetértett a vezérigazgató bírálatával a városvezetés egy magas rangú tagja is.
A Svédország második legnagyobb városában tomboló bűnözés egy ideje visszaköszön már a lapok szalagcímeiben is. 2018 augusztusában példátlan bűnözési hullám söpört végig Göteborgon és több más dél-svédországi városon; ekkor autók és házak tucatjait gyújtották fel.
Egy évvel korábban Göteborg néhány kerületét már virtuális no-go zónaként emlegették, ahol általános a bűnözés és a szegénység, s az ott élők fogékonyak a szélsőséges muszlim vallási tanokra. Göteborg ezzel nincs egyedül, egy 2017-ben készült, de nyilvánosságra nem hozott rendőrségi jelentés szerint ilyen, hivatalos megfogalmazásban „érzékeny” területek találhatók Borasban, Landskronában, Malmőben, Uppsalában és Stockholmban is.
Bár a rendőrség azt állítja, megfelelően el tudja látni feladatát ezekben a körzetekben is, a helyzet a valóságban sokkal súlyosabb. Ezt mutatja például az is, hogy több szolgáltató szervezet – posta, mentők, csomagküldők – csak korlátozottan vagy egyáltalán nem hajlandó e területekre lépni. Az erőszak terjedését egyre többen a bevándorlóknak tulajdonítják, hivatalosan azonban cáfolják ezt. Tavaly viszont a svéd televízióban bemutattak egy elemzést, amelyben oknyomozó újságírók 843, szexuális erőszaktételről szóló bírósági esetet dolgoztak fel öt év távlatában.
Az elemzésből kiderült, hogy a nemi erőszakért elítélt bűnözők 58 százaléka külföldi hátterű volt, ezeknek a 40 százaléka pedig közel-keleti és afrikai, köztük 45 afgán. Az olyan szexuális jellegű támadásokat tekintve, amelyekben az elkövető és az áldozat korábban nem ismerte egymást, a 129 támadóból 97 született Európán kívül.
