„Elég egy rossz mozdulat vagy egy balesetnek álcázott politikai akció. Hiába szólnak a szirénák és jön a hadsereg, a szupertitkos laboratóriumból már kijutott a vírus, hogy elinduljon pusztító világ körüli útjára” – ismerős lehet a jelenet az apokaliptikus járványokat vizionáló hollywoodi filmekből, a koronavírus-járvánnyal azonban a hírek, a politikai diskurzus szintjén is megelevenedtek ezek a képsorok. A betegség még csak Ázsiában hódított, amikor februárban terjedni kezdtek az összeesküvés-elméletek, melyek szerint a kórt Kína szabadította rá a világra.
Élen járt ebben az Egyesült Államok. Washington minden eszközzel próbálja emlékeztetni a világot arra, hogy a vírus Kínából indult. Bár Peking azért lobbizik, hogy ne a járvány okának, inkább a megoldó szerepében tűnjön fel, a disztópikus filmekre hajazó narratívának kedvez, hogy a betegség epicentrumában, a közép-kínai Vuhan városában valóban létezik egy szigorúan őrzött mikrobiológiai laboratórium. A Vuhan Virológia Intézet 2015-ben nyitotta meg Kína első, úgynevezett négyes biobiztonsági szintű (BSL–4) laboratóriumát. Ez a legmagasabb biztonsági besorolás a nemzetközi szabvány szerint, az ilyen minősítéssel ellátott környezetben tenyészthetők a levegőben is megélő, különösen fertőző organizmusok.
Egy BSL–4 laboratórium működését a legapróbb részletekig szabályozzák. A helyiségek kialakításában nincsenek éles sarkok annak érdekében, hogy a teljes falfelület alaposan fertőtleníthető legyen. A berendezéseken tompítottak az élek és a sarkok, hogy semmi ne tehessen kárt a laborban tartózkodók felszerelésében. Belépni ugyanis csak túlnyomásos védőruhában, szigorú biztonsági előírások és felügyelet mellett lehet. A munka végeztével többszörös zsiliprendszeren lehet kijutni, először a védőruhát fertőtlenítő permettel mossák le, majd a dolgozónak is le kell zuhanyoznia, mielőtt kilépne a munkaállomásról.
Kínai kutatók veszélyes kórokozókat vizsgálnak egy zárt intézményben
Fotó: MTI/EPA/Featurechina
Érthető, hogy amikor januárban először jelentek meg a nemzetközi sajtóban is a betegséggel kapcsolatos hírek, komolyan felmerült a gyanú, hogy a kór mégsem Vuhan egyik piacáról, hanem a virológiai intézet egyik laboratóriumából indult. Peking persze a kezdetektől cáfolta ezeket a vádakat; a külügyminisztérium egyik szóvivője felvetette, a koronavírus egyes nyomai az Egyesült Államok hadseregéhez vezetnek.
Szakértők szerint a koronavírus nem biológiai fegyvernek készült, arról azonban zajlott vita, hogy természetes vagy mesterséges körülmények között született. A Nature Magazin márciusban közölt egy dolgozatot, amelyben a koronavírus genetikai vizsgálatából kimutatták: a betegség nem laboratóriumi körülmények között jött létre, hanem fertőzött állatokról terjedt át az emberekre. A világ vezető tudományos magazinjának elemzése nem oszlatta el maradéktalanul a kételyeket. A brit konzervatív hetilap, a Mail on Sunday vasárnapi számában arról írt: London továbbra sem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a koronavírus a vuhani virológiai laborból szivárgott ki. Erről a kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testületének, a Cobrának az egyik tagja nyilatkozott a hetilapnak. Mint fogalmazott, a brit hírszerzés jelentései is valószínűsítik, hogy a kórokozó állati eredetű, ugyanakkor nem zárják ki a másik forgatókönyvet.
Korábban a CIA is meglebegtetett hasonló elméletet, az amerikai verzió szerint a vuhani labor egyik alkalmazottja csempészett ki kísérleti állatokat a városi piacra, közöttük egy fertőzött denevért is. A Times of Asia cikkében ugyanakkor megjegyzi: London és Peking között az elmúlt hetekben sokat romlott a kapcsolat, miután megvádolták Kínát, hogy visszatartottak és kozmetikáztak a járvánnyal kapcsolatos adatokat.
