Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Kína, Oroszország, a kibertámadások, a klímaváltozás és a NATO 2030-as célkitűzései is terítékre kerülnek az észak-atlanti szervezet egynapos találkozóján ma Brüsszelben.
A szervezet tagországainak vezetői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – kora délután érkeztek meg a csúcsértekezlet helyszínére, ahol rendkívüli biztonsági intézkedések mellett egyeztetnek majd.
A találkozó negyvennégy oldalas zárónyilatkozatának tervezetében a vezetők leszögezik, hogy valamennyi előttük álló fenyegetésre egységes választ adnak, s egyúttal „új fejezetet nyitnak a transzatlanti kapcsolatokban”. Ahogy arról lapunk is írt, a tavaly megválasztott amerikai elnök, Joe Biden is részt vesz a brüsszeli találkozón. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára maga is az amerikai elnököt idézte, amikor megérkezett az eseményre. Mint mondta, a NATO és Oroszország kapcsolatai a hidegháború óta a legalacsonyabb szinten mozognak. Beszélt arról is, hogy a szövetség nem akar hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnia kell a Peking megerősödése jelentette kihívásokhoz.
A NATO-csúcs zárónyilatkozatának megszellőztetett tervezetében Kína összesen tíz alkalommal szerepel, és rendszerszintű kihívásokat tulajdonítanak neki.
A NATO-komplexumba érkezve több vezető kritikus hangvételben beszélt Pekingről és Moszkváról egyaránt. Boris Johnson brit miniszterelnök az Egyesült Királyság Oroszországgal való kapcsolatait meglehetősen csalódást keltőnek nevezte, majd Kínáról szólva kijelentette: a NATO-nak új stratégiai megközelítésre van szüksége az országgal kapcsolatban. – Nem hiszem, hogy bárki is egy újabb hidegháborút akarna – szögezte le. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt: a vezetők célja a találkozóval, hogy a katonai szövetség az egység megőrzése mellett tudjon alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Örömét fejezte ki amiatt is, hogy Joe Bidennel együtt dolgozhatnak. Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök történelminek nevezte a NATO-csúcsot, ugyanis a nyugat-balkáni állam – a névvita megoldásával – tavaly csatlakozott a katonai tömbhöz.
Janez Janša szlovén miniszterelnök Brüsszelben pedig épp amellett érvelt, hogy minél több új tagot kellene felvenni a NATO-ba.
– Ha mi nem bővülünk, akkor majd valaki más fog – mondta, szorgalmazva, hogy a tagokkal azonos értékeket valló demokráciákkal kellene bővíteni a szövetséget. Mark Rutte holland kormányfő szerint Oroszországgal kapcsolatosan a szövetségesek nem lehetnek naivak, ám akárcsak Pekinggel, Moszkvával is szükség van a párbeszédre.
A csúcstalálkozón bejelentették azt is, hogy annak hivatalos kezdete előtt Emmanuel Macron francia elnök és Recep Tayyip Erdoğan török államfő közel ötven percig tárgyaltak egymással. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsértekezlet előestéjén maga is egyeztetett a török elnökkel.
(Borítókép: A NATO lobogót felvonják a brüsszeli Cinquantenaire-parban, Forrás: NATO 2021.06.14.)
A baloldali kormány vitatja a statisztika megalapozottságát.
A katonai segélycsomag keretében az ukrán vadászpilóták is kiképzést kapnak.
A BRICS-csoport tagjai aggodalmunkat fejezték ki a közel-keleti biztonsági helyzet további eszkalációjának veszélye miatt is.
Az utóbbi tíz napban 761 erdőtüzet regisztráltak.
A baloldali kormány vitatja a statisztika megalapozottságát.
A katonai segélycsomag keretében az ukrán vadászpilóták is kiképzést kapnak.
A BRICS-csoport tagjai aggodalmunkat fejezték ki a közel-keleti biztonsági helyzet további eszkalációjának veszélye miatt is.
Az utóbbi tíz napban 761 erdőtüzet regisztráltak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A baloldali kormány vitatja a statisztika megalapozottságát.
A katonai segélycsomag keretében az ukrán vadászpilóták is kiképzést kapnak.
A BRICS-csoport tagjai aggodalmunkat fejezték ki a közel-keleti biztonsági helyzet további eszkalációjának veszélye miatt is.
Az utóbbi tíz napban 761 erdőtüzet regisztráltak.
Az ukrán parlament a jövő héten ismét szavazni fog.
A kérelmet a tavaly decemberi szükségállapot kihirdetésével összefüggésben nyújtották be.
DNS-vizsgálatok segítségével próbálják azonosítani a holttesteket.
A BRICS-csoport tagjai aggodalmunkat fejezték ki a közel-keleti biztonsági helyzet további eszkalációjának veszélye miatt is.
A baloldalra kacsingató politikai elemző szerint sem kormányképes Magyar Péter és pártja.
Az utóbbi tíz napban 761 erdőtüzet regisztráltak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
