Matteo Salvini: Nincs bennem félelem

A vádlottak padjára ültetné a palermói bíróság a volt belügyminisztert az Open Arms spanyol civil hajó ügye miatt.

Matteo Salvini kamerák kereszttüzében, még egyelőző tárgyaláson. Fotó: Tiziana FABI Forrás: AFP

A palermói bíróság úgy döntött, a vádlottak padjára ültetné Matteo Salvini volt belügyminisztert az Open Arms spanyol civil hajó ügyében lefolytatott előzetes bírósági kivizsgálást követően. Az eset 2019-re vezethető vissza, amikor Salvini belügyminiszterként megtagadta a kikötési engedélyt a 147 bevándorlót szállító spanyol civil hajótól. A döntést Francesco Lo Voi főügyész hozta meg, akinek neve már jól ismert a közelmúltban napvilágot látott Il Sistema című könyv jóvoltából. A fenti kötet az Il Giornale című jobboldali napilap igazgatója, Alessandro Sallusti tollából, illetve Luca Palamara főügyész vallomásaiból szövődik. Palamara vallomása az olasz igazságszolgáltatás korrupcióiról fed fel régóta rejtegetett igazságokat és furcsa módon illeszkedik a Salvini ellen indult bírósági támadásokhoz. Tavaly májusban maga Palamara vallotta be egy magánüzenetben az ügyészségek által bevett gyakorlatot, miszerint

„Salvininak igaza van, nem tett semmi rosszat, de támadnunk kell” – és ezen ideológia nyomán folytatódik az ügyészségi nyomás.

Palamara a kötetben kitér Francesco Lo Voi ügyész alakjára, aki az Open Arms kapcsán a vádlottak padjára ültetné Salvinit. „Hatalmas meglepetés érte a szakma képviselőit Francesco Lo Voi palermói kinevezése kapcsán” – vallotta Palamara, majd kiemelte a kollégák megdöbbenését is, mivel a jelöltek közül ő rendelkezett a legkevesebb szakmai követelménnyel a fenti tisztség betöltésére. „Lo Voi nem volt az esélyesek között, de már értem, hogy mit jelent a hatalom” – idézi Palamara egy jóhiszemű kolléga spontán megjegyzését.

A fenti megjegyzés kellőképpen érzékelteti, hogy a kinevezés körül ideológiai és politikai nézetek domináltak.

A palermói főügyész döntését nemcsak a szakma, hanem politikai körök is nehezményezik. Matteo Salvini védelmére siet az Il Tempo hírportálon megjelent videóüzenetben Maurizio Lupi volt infrastrukturális miniszter.

– Egy ország által meghatározott politikai irányvonalat a parlamentben kell meghatározni, nem pedig a bíróságokon

– nyilatkozta Lupi, aki elfogadhatatlannak nevezte a bíróságok beavatkozását. Ha egy miniszter munkája nem felel meg, azt politikai eszközökkel kell rendezni, nem pedig igazságszolgálat útján.

– Ami Olaszországban zajlik, az az intézmények ellen elkövetett támadásnak minősülne más országban

– nyilatkozta Guido Crosetto, az Olasz Testvérek párt egyik alapító tagja a palermói bírósági döntése kapcsán. A képviselő felháborodásának adott hangot, amiért a kormány tevékenységéről az igazságszolgáltatás mond ítéletet. A képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a bíróságok Silvio Berlusconi és Matteo Salvini után majd Giorgia Melonit, az Olasz Testvérek párt elnökét veszik célba.

– Minden jelentős népszerűségre szert tevő politikus előbb vagy utóbb az ügyészségek hálójában végzi

– elemezte az olasz helyzetet Crosetto. A palermói döntés nem ingatta meg meggyőződésében Matteo Salvinit, aki úgy nyilatkozott „a világ legnyugodtabb vádlottjának érzi magát”.

– Nincs bennem félelem. Boldog vagyok, hogy életeket mentettem, felébresztettem Európát és megvédtem hazám határait. Kötelességemet teljesítettem, a jogszabályok betartását követeltem meg

– nyilatkozta Salvini a palermói sajtó munkatársainak. A Liga elnöke nem rejtette véka alá, hogy az olasz igazságszolgáltatás sürgős megreformálására lenne szükség. Véget kell vetni annak, hogy a politika az ügyészségek darálójában végezze, hogy a politikusok döntéseit a bíróságok ellehetetlenítsék. Az elmúlt évtizedekben mindenki számára ismertté vált a gyakorlat, de senki nem tett érdemi lépést a szisztéma megtörésére – nyilatkozta Salvini. Ha a jelenlegi, igen vegyes összetételű kormány koalíciónak nem is sikerülne a bíróságok reformja, akkor a legközelebbi szabad választások eredményeként hatalomra kerülő kormánynak kell mielőbb megvalósítania a politika és az igazságszolgáltatás szétválasztását.