A német kormány arra törekszik, hogy az európai uniós (EU-) tagállamok vezetői a következő tanácskozásukon megállapodásra jussanak a csatlakozási tárgyalások megindításáról Albániával és Észak-Macedóniával – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben Edi Rama albán kormányfővel folytatott megbeszélése előtt.
A német kormány már az előző EU-csúcson is a csatlakozási tárgyalások elindítását pártolta, és „keményen dolgozik” azért, hogy a következő, márciusi csúcstalálkozón sikerüljön meghozni ezt a döntést – mondta Angela Merkel.
Sajtónyilatkozatában hozzátette, hogy mindkét ország komoly eredményeket ért el a tagsági feltételek teljesítésében. Albániáról szólva kiemelte az igazságügyi reformot, amelyet szavai szerint az eddigi lépések után ki kell teljesíteni.
A német kancellár aláhúzta, hogy az EU jelenti a nyugat-balkáni térség jövőjét, és a berlini vezetés elkötelezett a régió országainak csatlakozása mellett. Ez nemcsak a térségbeli államok érdeke, hanem az EU jelenlegi tagjainak is. „Aki rápillant a térképre, és ismeri a geopolitikai összefüggéseket, tudja, hogy mindenkinek jó, ha egyszer majd a Nyugat-Balkán valamennyi országa EU-tag lesz” – fogalmazott Angela Merkel.
Arról is szólt, hogy Németország a tavaly novemberi földrengés utáni helyreállítási munkálatokban is támogatja Albániát, és a kormány részt vesz az Európai Bizottság február 17-re meghirdetett nemzetközi adományozói konferenciáján.
Edi Rama kiemelte, hogy a német kancellár támogatása a csatlakozási folyamatban rendkívüli jelentőségű hazájának, és nagy jelentősége van annak is, hogy megkezdte a munkát az új Európai Bizottság, amelynek tevékenységében világosan megmutatkozik a „geopolitikai dimenzió”.
Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elindítását az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács tavaly októberi tanácskozásán vetették el, mindenekelőtt Franciaország ellenállása miatt.
Albániában tavaly november 26-án volt földrengés: az utóbbi harminc év legsúlyosabb, 6,4-es erősségű földmozgása legfőképpen a fővárost, Tiranát és az ország északnyugati térségét érte, következtében 50 ember meghalt, a sérültek száma megközelítette a kétezret.
