Az Európai Néppárt (EPP) szervezésében tartottak virtuális kerekasztal-beszélgetéseket Európa jövőjéről szerdán, az egyik ilyen eseményen pedig Angela Merkel német kancellár és Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője válaszoltak a moderátor kérdéseire. A közel egyórás beszélgetésen a vakcinabeszerzés, az európai demokráciák állapota és a Fidesz–néppárt-ügy is terítékre kerültek.
A kancellár uniós szerződést módosítana
Angela Merkel szerint az Európai Bizottság oltóanyag-beszerzését nem lehet fekete-fehér módon, a kudarc-siker címszavakkal értékelni, ugyanis mindig nyilvánvaló volt, hogy az uniós tagállamoknak együttesen kell fellépniük. – Ha egyszer közös belső piacunk van, nem várhatjuk el a vírustól, hogy az ne lépje át a határokat – fogalmazott a kancellár. Ursula von der Leyen bizottsági elnök fellépését úgy védte, hogy az Európai Bizottság az egészségügy területén csak akkor tud lépni, ha a tagállamok hagyják neki. Ebből a gondolatból kiindulva
a német kancellár nem tartja ördögtől valónak a gondolatot, hogy az EU szélesebb hatáskört kapjon az egészségügy terén, akár egy uniós szerződésmódosítás révén.
– Támogatom a szerződésmódosítást, ha annak tényleg van értelme – húzta alá. Merkel kijelentette azt is, hogy amennyiben Európa nem exportál a blokkon kívülre oltóanyagot, akkor Izrael vagy Latin-Amerika sem haladt volna az oltással, ami felért volna egy „katasztrófával”.
Manfred Weber szerint sem tragikus a bizottság vakcinabeszerzése, mint arra felhívta a figyelmet, a nyár végéig a korábbi uniós ígéretnek megfelelően nagyon sokan kapják majd meg az oltóanyagot. Összevetve a jelenlegi helyzetet az eurozóna és migrációs válságokkal az EPP frakcióvezetője abban látja a különbséget, hogy az oltási kampánynak köszönhetően most látni a fényt az alagút végén. – Az emberek pontosan tudják, hogy hamarosan visszakaphatják a régi életüket – érvelt Weber.
Merkel: egyre magabiztosabb Kelet-Európa
Az európai demokráciák helyzetéről szólva Merkel nem volt teljesen bizakodó, s emlékeztetett rá, hogy a német EU-elnökség idején megszületett jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet igencsak „vitatott”. Szerinte
valószínűleg szükség volt rá, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bíróságán támadják meg a kondicionalitás-rendeletet.
A kancellár mindazonáltal lát problémákat a jogállamisággal egyes országokban, például a sajtószabadság területén. – Természetesen minden egyes tagállam okkal tagja az Európai Uniónak – magyarázta, majd Kelet és Nyugat szembenállásáról beszélt. Mint fogalmazott, az utóbbi időszakban látványosan magabiztosak a kelet-európai államok, azt akarják, hogy komolyan vegyék őket az uniós porondon.
– Mi pedig, a régi EU-tagállamok nem mondhatjuk azt, nem indulhatunk ki abból, hogy többet tudunk náluk a demokráciáról vagy a szabadságjogokról. Fel kell tennünk kérdéseket
– fogalmazott Angela Merkel, aki szerint az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat egy jó alkalom lesz az ügy megvitatására.
Weber: Én mindent megtettem a Fideszért
A jogállamiság margóján Manfred Webert a Fidesz néppárti kilépéséről kérdezték, amellyel kapcsolatban újra arra az álláspontra helyezkedett, miszerint
ő maga „hídépítő”, és mindent megtett a magyar kormánypárt néppárti tagságáért.
– Viszont ha tagja vagy egy közösségnek, akkor be kell tartanod annak a szabályait – mondta, azzal érvelve, hogy a jogállamisági kérdésben nem találták meg a közös hangot a magyarokkal. Míg Angela Merkel megértést szorgalmazott a kelet-európai tagállamokkal szemben, Weber szerint a Fidesz-ügynek köze sincs a Kelet–Nyugat-szembenálláshoz, hiszen
véleménye szerint vannak olyan néppárti tagok, akik maguk is keletiek, és kritikusak a Fidesszel. Weber a papírforma szerint a pártcsalád elnökét, Donald Tuskot nevezte meg ilyen politikusként.
Beszélt arról is, hogy Lengyelország esetében lát rá esélyt, hogy a jogállamisági rendelet alkalmazása egyes uniós források felfüggesztéséhez vezessen.
