Minden a járványkezelésről szól a mai EU-csúcson

A vakcinabeszerzés lesz a legégetőbb kérdés az állam- és kormányfők online tanácskozásán.

A worker moves a shipping container carrying doses of Covishield, the Indian-made Oxford/AstraZeneca vaccine against COVID-19, at Ezeiza International Airport in Buenos Aires, on February 17, 2021. - A shipment of 580,000 covid-19 vaccines from India's Serum Institute arrived in Argentina on Wednesday to bolster the immunisation campaign in a country that has more than two million infections and has just passed the 50,000 deaths mark. (Photo by JUAN MABROMATA / AFP) Fotó: JUAN MABROMATA

Jelenleg tizenkilenc európai uniós államban romlanak a járványmutatók, és összesen kilenc EU-országban növekszik a halálozások száma – többek között erről tájékoztatott tegnap az Európai Bizottság annak margóján, hogy ma a huszonhetek állam- és kormányfői virtuális uniós csúcsértekezletet tartanak. Az eredeti tervek szerint a találkozó fő témáját az EU külkapcsolatai jelentették volna, ám a koronavírus harmadik hulláma miatt sokadszorra is főként a közegészségügyi helyzet megoldásán törik majd a fejüket az országvezetők. A kétnapos, online csúcsértekezleten ezenkívül Oroszország és Törökország, valamint az EU digitális és gazdasági politikája is napirendre kerül. Mivel a találkozó a járványhelyzet miatt online történik, az EU-vezetők brüsszeli idő szerint csütörtök este Joe Biden amerikai elnökkel is megbeszélést folytatnak – erről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tájékoztatott.

A legégetőbb kérdés ugyanakkor magától értetődően a vakcinahiány lesz: korábban Sebastian Kurz osztrák kancellár vezetésével összesen hat EU-állam bírálta élesen az Európai Bizottságot, mert szerintük a közös vakcinabeszerzés, most pedig az elosztás során aránytalanságok tapasztalhatók. A szóban forgó – javarészt közép-európai államok – korrekciós mechanizmus bevezetését is szorgalmazták, feltehetőleg ennek a lehetősége is előkerül a találkozón. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy nemrég a német kormánypárti Kereszténydemokrata Unió (CDU) berkeiből úgy fogalmaztak: az elosztási elvvel lényegében nincs probléma, az érkező vakcina mennyiségével viszont igen. Egy másik vitás kérdést az Európai Bizottság zöld igazolványokra, vagyis „vakcinaútlevelekre” való javaslata jelenti majd: erről hónapok óta, de csak kisebb lépésekben egyeztetnek az állam- és kormányfők. Brüsszel múlt héten javaslatot is tett a dokumentumok júniusig történő bevezetésére, amit számos tagország – köztünk hazánk – nagyon is elhamarkodottnak tart, főleg annak fényében, hogy az átoltottság uniós átlagaránya még nagyon alacsony. A külkapcsolatok és a járvány margóján a bizottság exportellenőrzési mechanizmusa is téma lesz: Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyalt, és kifogásolta, hogy az unió szigorú korlátok közé szorítaná az oltóanyagok blokkból történő kivitelét.

Tegnap egyébként az Európai Parlamentben (EP) is téma volt az európai járványhelyzet, több frakció részéről is élesen bírálták az Európai Bizottság koronavírussal szembeni elhibázott és megkésett lépéseit. A fideszes Tóth Edina felszólalásában elmondta: most nem diszkriminatív útlevelekre, hanem vakcinára van szüksége az uniós polgároknak. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője viszont arról beszélt: jó döntés volt a közös út, a közös vakcinabeszerzés elindítása, mert csak így hagyhatjuk magunk mögött a járványt.

Rejtett szállítmányok? Brüsszelben is felkorbácsolta a kedélyeket, hogy az olasz La Stampa napilap beszámolója szerint a hatóságok összesen huszonkilencmillió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy Róma közelében lévő településen, amiket a gyártó feltehetőleg az Egyesült Királyságba akart szállítani. A razziára a múlt hét végén kertül sor, a „zsákmány” létét pedig az Európai Bizottság is megerősítette. A huszonkilencmillió dózis majdnem duplája annak, amit az AstraZeneca eddig összesen leszállított az EU-s országoknak. A brit–svéd vállalat és az unió között hatalmas a feszültség, mert előbbi a megígért oltóanyag-mennyiségnek csak a töredékét tudja a blokkba szállítani, miközben az oltás tekintetében sokkal gyorsabb ütemben haladó briteket ellátja – részben a kontinensen gyártott – vakcinával. Az uniós bizottság lényegében emiatt tegnap szigorította is a január vége óta érvényben lévő exportellenőrzési mechanizmusát. Az AstraZeneca frissen kiadott közleményében viszont cáfolta a vádakat, szerintük jelenleg nem is terveznek exportot, az anagni üzemben pedig nem „készlethalmozás” történik.