Bár a Riksdagnak, azaz az országgyűlésnek jóvá kell még hagynia, nem kétséges, hogy az nagy többséggel el fogja fogadni a bizottság által javasoltakat.
A csomag többek között nagy hatótávolságú rakétaképességek növelését, több vadász- és cirkálórobot beszerzését, valamint felgyorsított dandárépítést, a sorkatonai szolgálat kibővítését és a tisztképzésbe történő nagy léptékű beruházást tartalmaz. A jelentés szerint a parlamenti pártok megállapodtak abban, hogy 2030-ig – folyó áron – 185 milliárd svéd koronára (6300 milliárd forint) emelik a védelmi költségvetést, írja a Svenska Dagbladet. Ez a mai szinthez képes 66 milliárd koronával, azaz több mint a 2024-es szint felével több pénz, pedig már a mostani éves büdzsé is duplája a 2020-as évhez képest, és a haderőfejlesztés sem ezzel a ciklussal kezdődik, jelenleg is úton vannak nemrégiben rendelt hadihajók és tengeralattjárók a haditengerészet számára. A most bejelentett újabb büdzséemelésnek nagy ára lesz, még a bizottság egyik tagja szerint is azzal járhat, hogy kevesebb forrás jut majd oktatásra, egészségügyre és idősellátásra.
Svédország nincs egyedül a katonai költekezéssel a régióban, a NATO egész északi szárnya kemény fegyverkezésbe kezdett, részben arra hivatkozva, hogy a hidegháború vége, illetve a Szovjetunió összeomlása óta jelentősen leépítették haderőiket a skandináv országok (ez nem vonatkozik az Oroszországgal igen hosszú közös határral rendelkező Finnországra, mely az elmúlt évtizedekben is szárazon tartotta a puskaport, és például megtartotta kötelező sorkatonai szolgálatot), de a nagy medve most ismételten fenyegeti országaikat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!