Hatalmas előnnyel nyerheti az EP-választást Marine Le Pen
Abban az esetben, ha most lenne az elnökválasztás, Marine Le Pen megnyerné az elnökválasztás második fordulóját is. Az Origó arról ír a Le Figaro alapján, hogy Marine Le Pen legyőzné Édouard Philippe korábbi és Gabriel Attal jelenlegi miniszterelnököt is. Le Pen az EP-választáson pedig valósággal földbe döngölné az ellenfeleit.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) nemzetgyûlési frakcióvezetõje beszédet mond a párt június 9-i európai parlamenti választások elõtti nyitó kampánygyûlésén Marseille-ben 2024. március 3-án Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az Ifop-Fiducial felmérése, amely három évvel az elnökválasztás előtt készült a Sud Radio és a Le Figaro számára, Marine Le Pen abszolút dominanciáját erősíti meg, olyannyira, hogy ezúttal már ő a második forduló favoritja is – írja az Origó.
Marine Le Pen az abszolút befutó (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Fontos tendenciaként értékelhető a jelenlegi miniszterelnök, Gabriel Attal és a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella áttörése is, valamint a baloldal teljes összeomlása.
Az Ifop-Fiducial által készített felmérés az ismert vagy bejelentett jelöltek mellett abban is egyedülálló, hogy két új jelöltet is teszteltek: Gabriel Attalt, a csak Macron sztárjának aposztrofált miniszterelnököt és Jordan Bardellát. Mindketten a következő generációt képviselik, és már most kulcspozíciókban vannak. Az egyikük miniszterelnök, a másik a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzeti Tömörülés (RN) népszerű elnöke és uniós listavezetője. Attal 35, Bardella pedig csak jövőre tölti be a 30. életévét.
Nehéz elképzelni, hogy Gabriel Attal ne dédelgetne ilyen ambíciókat, különösen azután, hogy Emmanuel Macron két ciklust követően nem indulhat az újraválasztáson
– írja a Le Figaro.
A választási szándékról szóló felmérés, amelyre Macron hivatali időszakának majdnem a felénél készült, még nem képes megjósolni a végeredményt, ennek ellenére betekintést nyújt abba, hogy a választók hogyan változhatnak és milyen döntéseket hoznak az adott pillanatban.
A június 9-i európai választások a politikai erők közötti különbségeket is mérni fogják, a franciák azonban néha arra használják ezt a választást, hogy „kieresszék a gőzt” és kifejezzék elégedetlenségüket. Ráadásul az európai választásokon legjobb esetben is csak a választók fele vesz részt. Leginkább az a kérdés ezért, hogy mit fognak csinálni a tartózkodók három év múlva.
Gabriel Attal francia miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Ebben az értelemben az Ifop tanulmánya világosabb képet ad a politikai helyzetről. Különösen azért, mert egy évvel az Ifop azonos felmérése után készült. Az egy évvel a 2022-es választások után készült felmérés során az erőviszonyok azt mutatták, hogy a köztársasági elnöki tisztségért indulók között egyedül Macron bukott miniszterelnöke, Édouard Philippe került abba a helyzetbe, hogy a középen álló Macron-féle blokkot reprezentálva, ellensúlya tudjon lenni Marine Le Pennek. Végül ő is úgy járt, mint a Macron-féle tömörülés további jelöltjei, Bruno Le Maire gazdasági miniszter, Gérald Darmanin belügyminiszter és az örök vesztes, teljesen beszürkült centrista Francois Bayrou, akiket a kommunista, szélsőbalodali marxista, Jean-Luc Mélenchon simán legázolt akkor.
Egy évvel később egy másik politikus kínálja fel a megoldást a Macron féle centrumnak: Gabriel Attal.
Ha a miniszterelnök köztársaságielnök-jelölt lenne, valószínűleg ő is bejutna a második fordulóba, a szavazatok húsz százalékával, Marine Le Pen 35 százaléka ellenében.
A mostani felmérés szerint Jean-Luc Mélenchon óriásit esett vissza: mindösszesen 14 százalékot érne el. Mélenchon összeomlásából, ahogy a Le Figaro fogalmaz, egyértelműen Gabriel Attal kormányfő profitált leginkább. Jean-Luc Mélenchon 2023-ban 17–20 százalék között teljesített, most már 14 százalékra esett vissza. Az elemzők értékelésében Gabriel Attal eredménye nem kis teljesítmény, néhány hónap alatt sikerült megvetnie a lábát a politikai palettán, mint aki masszívan esélyes arra, hogy Emmanuel Macron utódja legyen.
Jean-Luc Mélenchon (Fotó: Serge Tenani /Hans Lucas/Hans Lucas via AFP)
Úgy tűnik, hogy Attal hamar világossá tette a médiának, hogy nem gondolkodik azon, hogy elindul az elnökválasztáson és gondosan kerül minden olyan elszólást, amely ennek ellenkezőjét sugallná. Emmanuel Macron első kormányának vezetője, Philippe még mindig a legmagasabb pontszámot érné el Macron táborából az első fordulóban (24 százalékot a 35 százalékos Marine Le Pennel szemben), de a különbség Gabriel Attalhoz (húsz százalék ugyanebben az összehasonlításban) képest viszonylag kicsi. Annál is inkább, mivel Le Havre polgármestere aktívan készül, és már több interjúban is kijelentette, hogy 2027-ben megméretteti magát az államfőválasztásokon.
A macroni tábor mindkét jelöltje számára most az a legaggasztóbb, hogy a választási szándék bizonyos kategóriákban nagyon gyenge, különösen a középosztályban, amely Gabriel Attal politikájának prioritása. Ha ma tartanák az elnökválasztást, Marine Le Pen mind Édouard Philippe-et, mind Gabriel Attalt jóval megelőzné ezekben a kategóriákban. Marine le Pen a szavazatok 39 százalékát szerezné meg a munkavállalók körében, míg Édouard Philippe csak 17 százalékot, Gabriel Attal pedig 14 százalékot. A 35-49 évesek körében nagyjából ugyanez a különbség: Le Pen 39 százalékot kapna, Macronista riválisai 18 százalékot és 13 százalékot. Az 50–64 korosztályban még komolyabbá válik a különbség: Marine Le Pen-re 46 százalék, Édouard Philippe-re 19 százalék, Gabriel Attalra pedig csak 15 százalék szavazna.
Az elemzés legfontosabb megállapítása a Le Figaro szerint az, hogy Marine Le Pen képes megnyerni a 2027-es elnökválasztást.
Három év alatt persze sok minden történhet, ami megváltoztatja a dolgokat. A választási kampány az az időszak, amikor a franciák még megváltoztathatják a sorrendet. Az Ifop elemzése világosan rámutat, hogy nehéz lesz megállítani a Nemzeti Tömörülés lendületét, különösen akkor, ha Emmanuel Macron, Gabriel Attal és minisztereik 2027-ig nem tudnak konkrét eredményeket felmutatni a franciáknak.
A júniusi EP-választáson a legtöbb felmérés szerint kiütéses győzelmet fog aratni Marine Le Pen pártja. Éric Zemmour filozófus-esszéíró 2021 decemberében alakult, radikálisan migrációellenes pártja is jól szerepel majd.
Borítókép: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) nemzetgyűlési frakcióvezetője beszédet mond a párt június 9-i európai parlamenti választások előtti nyitó kampánygyűlésén Marseille-ben 2024. március 3-án (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
