Hatalmas előnnyel nyerheti az EP-választást Marine Le Pen

Abban az esetben, ha most lenne az elnökválasztás, Marine Le Pen megnyerné az elnökválasztás második fordulóját is. Az Origó arról ír a Le Figaro alapján, hogy Marine Le Pen legyőzné Édouard Philippe korábbi és Gabriel Attal jelenlegi miniszterelnököt is. Le Pen az EP-választáson pedig valósággal földbe döngölné az ellenfeleit.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) nemzetgyûlési frakcióvezetõje beszédet mond a párt június 9-i európai parlamenti választások elõtti nyitó kampánygyûlésén Marseille-ben 2024. március 3-án Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Az  Ifop-Fiducial felmérése, amely három évvel az elnökválasztás előtt készült a Sud Radio és a Le Figaro számára, Marine Le Pen abszolút dominanciáját erősíti meg, olyannyira, hogy ezúttal már ő a második forduló favoritja is – írja az Origó.  

Marine Le Pen az abszolút befutó (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Fontos tendenciaként értékelhető a jelenlegi miniszterelnök, Gabriel Attal és a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella áttörése is, valamint a baloldal teljes összeomlása.

Az Ifop-Fiducial által készített felmérés az ismert vagy bejelentett jelöltek mellett abban is egyedülálló, hogy két új jelöltet is teszteltek: Gabriel Attalt, a csak Macron sztárjának aposztrofált miniszterelnököt és Jordan Bardellát. Mindketten a következő generációt képviselik, és már most kulcspozíciókban vannak. Az egyikük miniszterelnök,  a másik a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzeti Tömörülés (RN) népszerű elnöke és uniós listavezetője. Attal 35, Bardella pedig csak jövőre tölti be a 30. életévét.

Jordan Bardella (Fotó: Miguel Medina / AFP)

Nehéz elképzelni, hogy Gabriel Attal ne dédelgetne ilyen ambíciókat, különösen azután, hogy Emmanuel Macron két ciklust követően nem indulhat az újraválasztáson

 – írja a Le Figaro.  

A választási szándékról szóló felmérés, amelyre Macron hivatali időszakának majdnem a felénél készült, még nem képes megjósolni a végeredményt, ennek ellenére betekintést nyújt abba, hogy a választók hogyan változhatnak és milyen döntéseket hoznak az adott pillanatban.

 A június 9-i európai választások a politikai erők közötti különbségeket is mérni fogják, a franciák azonban néha arra használják ezt a választást, hogy „kieresszék a gőzt” és kifejezzék elégedetlenségüket. Ráadásul az európai választásokon legjobb esetben is csak a választók fele vesz részt. Leginkább az a kérdés ezért, hogy mit fognak csinálni a tartózkodók három év múlva.

Gabriel Attal francia miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

Ebben az értelemben az Ifop tanulmánya világosabb képet ad a politikai helyzetről. Különösen azért, mert egy évvel az Ifop azonos felmérése után készült. Az egy évvel a 2022-es választások után készült felmérés során az erőviszonyok azt mutatták, hogy a köztársasági elnöki tisztségért indulók között egyedül Macron bukott miniszterelnöke, Édouard Philippe került abba a helyzetbe, hogy a középen álló Macron-féle blokkot reprezentálva, ellensúlya tudjon lenni Marine Le Pennek. Végül ő is úgy járt, mint a Macron-féle tömörülés további jelöltjei, Bruno Le Maire gazdasági miniszter, Gérald Darmanin belügyminiszter és az örök vesztes, teljesen beszürkült centrista Francois Bayrou, akiket a kommunista, szélsőbalodali marxista, Jean-Luc Mélenchon simán legázolt akkor. 

Egy évvel később egy másik politikus kínálja fel a megoldást a Macron féle centrumnak: Gabriel Attal. 

Ha a miniszterelnök köztársaságielnök-jelölt lenne, valószínűleg ő is bejutna a második fordulóba, a szavazatok húsz százalékával, Marine Le Pen 35 százaléka ellenében. 

A mostani felmérés szerint  Jean-Luc Mélenchon óriásit esett vissza: mindösszesen 14 százalékot érne el. Mélenchon összeomlásából, ahogy a Le Figaro fogalmaz, egyértelműen Gabriel Attal kormányfő profitált leginkább. Jean-Luc Mélenchon 2023-ban 17–20 százalék között teljesített, most már 14 százalékra esett vissza. Az elemzők értékelésében Gabriel Attal eredménye nem kis teljesítmény, néhány hónap alatt sikerült megvetnie a lábát a politikai palettán, mint aki masszívan esélyes arra, hogy Emmanuel Macron utódja legyen. 

Jean-Luc Mélenchon (Fotó: Serge Tenani /Hans Lucas/Hans Lucas via AFP)

Úgy tűnik, hogy Attal hamar világossá tette a médiának, hogy nem gondolkodik azon, hogy elindul az elnökválasztáson és gondosan kerül minden olyan elszólást, amely ennek ellenkezőjét sugallná. Emmanuel Macron első kormányának vezetője, Philippe még mindig a legmagasabb pontszámot érné el Macron táborából az első fordulóban (24 százalékot a 35  százalékos Marine Le Pennel szemben), de a különbség Gabriel Attalhoz (húsz százalék ugyanebben az összehasonlításban) képest viszonylag kicsi. Annál is inkább, mivel Le Havre polgármestere aktívan készül, és már több interjúban is kijelentette, hogy 2027-ben megméretteti magát az államfőválasztásokon.

A macroni tábor mindkét jelöltje számára most az a legaggasztóbb, hogy a választási szándék bizonyos kategóriákban nagyon gyenge, különösen a középosztályban, amely Gabriel Attal politikájának prioritása. Ha ma tartanák az elnökválasztást, Marine Le Pen mind Édouard Philippe-et, mind Gabriel Attalt jóval megelőzné ezekben a kategóriákban. Marine le Pen a szavazatok 39 százalékát szerezné meg a munkavállalók körében, míg Édouard Philippe csak 17 százalékot, Gabriel Attal pedig 14 százalékot. A 35-49 évesek körében nagyjából ugyanez a különbség: Le Pen 39 százalékot kapna, Macronista riválisai 18 százalékot és 13 százalékot. Az 50–64 korosztályban még komolyabbá válik a különbség: Marine Le Pen-re 46 százalék, Édouard Philippe-re 19 százalék, Gabriel Attalra pedig csak 15 százalék szavazna.

Az elemzés legfontosabb megállapítása a Le Figaro szerint az,  hogy Marine Le Pen képes megnyerni a 2027-es elnökválasztást.

Három év alatt persze sok minden történhet, ami megváltoztatja a dolgokat. A választási kampány az az időszak, amikor a franciák még  megváltoztathatják a sorrendet. Az Ifop elemzése világosan rámutat, hogy nehéz lesz megállítani a Nemzeti Tömörülés lendületét, különösen akkor, ha Emmanuel Macron, Gabriel Attal és minisztereik 2027-ig nem tudnak konkrét eredményeket felmutatni a franciáknak.

A júniusi EP-választáson a legtöbb felmérés szerint kiütéses győzelmet fog aratni Marine Le Pen pártja. Éric Zemmour filozófus-esszéíró 2021 decemberében alakult, radikálisan migrációellenes pártja is jól szerepel majd.

A teljes elemzést a linkre kattintva olvashatják.

Borítókép: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) nemzetgyűlési frakcióvezetője beszédet mond a párt június 9-i európai parlamenti választások előtti nyitó kampánygyűlésén Marseille-ben 2024. március 3-án (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)