A Locanda del Corso megnyitása óta a vendéglátás állócsillagának számít a Bánság fővárosában

Él egy évtizedekkel ezelőtt kialakult közhiedelem az anyaországban, hogy Erdélyben minden olcsóbb.

A minap egy kedves borbarátom meghívására, aki a RoVinHud alkalmából járt Temesváron, ismét beülhettem a megbízható olasz konyha állócsillagának számító Locanda Del Corsoba.

 

A beltér nem változott, ami örömteli, ha egyszer valamit szépen megalkottak, dőreség csak azért változtatni rajta, hogy feltétlenül újat mutassunk a vendégeknek. Derékmagasságig fekete lambéria, az egyik fal a plafonig nyers tégla, a másikon sötétszürke festés, a polcokon borok, néhány jól eltalált berámázott kép a falakon. A pult fölött rengeteg egyforma címkés borosüveg hosszan, egyenletesen elrendezve. A világítótestek fahordókat idéznek. A sétálóutcán berendezett teraszt is üzemeltetnek.

Az étlap gerincét a hagyományos olasz konyha fogásai képezik: jól ismert előételek a bruschettától a vitello tonnato-n, arancini-n, carpaccio-n át a tatárokig, sokféle fogás halakból és a tenger gyümölcseiből, pasta-k, rizottók, sült húsok, köztük érlelt marhasteakek. A klasszikusokon kívül kínálnak néhány olyan fogást is, melyeket ritkábban látunk erdélyi étlapokon, például flank-steaket, báránykarajt, lepényhalat, maracuja posset-t. A pizzát fatüzelésű kemencében sütik a vendégtérben.

 

A borlap impozáns, több, mint 120 válogatott minőségi bort kínálnak főként a Kárpátokon túli román borvidékekről, de tartanak kiemelkedő import tételeket és néhány erdélyi bort is. Hét nemes nedűt adnak pohárra. A sörtémát nem veszik annyira komolyan, csapon csak Heinekent tartanak, a háromféle Paulanert, a Nenea Iancu sorozatot és a Heineken gyártotta Edelweisst a „kraft” címszó alá sorolják, ami mosolyra fakasztó tévedés. A Heineken portfólió további tíz söréből is válogathatunk. A töményitalok jelentős része a prémium szegmensbe tartozik. A sör-témájú melléfogás dacára le lehet szögezni, hogy az italfront is erős.

 

Bruschetta címszó alatt egy komplex válogatást adnak, mely jóllakással fenyeget. Összesen tíz jól elképzelt és megfelelően megvalósított kis bagett-karikát, négyet túrókrémmel és füstölt kacsamellel, kettőt hummusszal és aszaltparadicsommal, kettőt túrókrémmel és lazaccal, valamint kettőt stracciatella-túróval és fonnyasztott koktélparadicsommal. Az étlap által a lazacos változatot színesítő füge a kacsamelles szendvicsre került, amit üdvözöltünk, hiszen azzal sokkal jobban harmonizál.

 

A vajkrémmel tálalt, szépen vagdalt tonhaltatárnak lehetne markánsabb is a fűszerezése, de alighanem tudatos a visszafogottság, célja, hogy a friss hal íze és textúrája érvényesüljön. Ez is komoly adag, de elfogy igen hamar.

 

Megelégedésünkre szolgált az autentikus carbonara, 

 

valamint a fritto misto is, bár utóbbinak az aioli-mártása lehetett volna meggyőzőbb.

A korrekt zöldségmártással felszolgált báránycsülök ízletes és omlós, hagyományos hőkezeléssel készült, s nem vákuum alatt, amit egyébként nem bántunk. A mellé adott tormás burgonya megfelelő mennyiségű vajjal sokkal jobb élményt adott volna. Hadd jelezzem azt is, hogy amikor a pincérünk kérdésére jeleztük ezt a problémát, felajánlotta, hogy készítenek másikat több vajjal. Nem éltünk a gáláns ajánlattal, de értékeltük, hogy mennyire törekednek elérni a vendég elégedettségét.

 

A végére hagytam a pirított parmezánkosárkában felszolgált vargányás rizottót, ami a műfaj kiemelkedő képviselőjének bizonyult, krémes volt, intenzíven vargányaízű, nem spóroltak egyáltalán e drága hozzávalóval. A parmezánkosárka is remek ötlet.

Ebédünket a ház ajándékaképpen felszolgált házi készítésűnek tűnő jóféle limoncello-val zártuk. A Locanda Del Corso ismét jól teljesített, jó szívvel ajánljuk a helyet azoknak, akiknek nem figyelik rendeléskor az étlap jobb oldalát.

Elérhetőségek:

Locanda Del Corso étterem

Temesvár, hajdani Erzsébet (jelenlegi nevén Marasesti utca) 10.

Telefonszám: + 40 256 282 282 

Honlap: https://www.locandadelcorso.ro/ E-mail-cím: [email protected]

Borítókép és fotók: Borbély Zsolt Attila