Pirog, borscs és „haluska” Ólublón, a Salas u Franka autós csárdában

Amikor megterveztük a múlt év végi felvidéki gasztrotúránkat, kétség nem fért hozzá, hogy a sort Poprád és Késmárk után Ólubló fogja zárni.

Mikszáth Kálmán azonos című elbeszéléséből készült „Kísértet Lublón” című magyar kalandfilm az első moziélményeim közé tartozik, amit az 1976-os bemutató után pár évvel Orsován láttam a városka egyetlen mozijában. Nem sok magyar film jutott el a tágan értelmezett Erdélybe, de néhány fontos mű, mint Szomjas György alkotása, a „Rosszemberek”, a Szűcs János rendezte „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” vagy az Illés együttes legendás „A koncert” című, Koltay Gábort dicsérő filmje igen. Vetítették mér Temesváron a magyar Bud Spencer, Bujtor István főszereplésével készült „Pogány madonnát” is, jó érzés volt a jegyért való sorbanállás közben hallani, amint román suhancok egy magyar filmet dicsérnek. A „Kísértet Lublón” mérsékelt sikert aratott a románlakta délerdélyi városokban, de a magyar közönséget megmozgatta minden magyar filmalkotás.

Amikor megterveztük a múlt év végi felvidéki gasztrotúránkat, kétség nem fért hozzá, hogy a sort Poprád és Késmárk után Ólubló fogja zárni. A város történelméből hadd idézzünk fel annyit, hogy Lubló vára a 14. század elején épült, 1311-ben Amadé nádor foglalta el Csák Mátétól. Nagy Lajostól kapott szabad királyi városi rangot 1364-ben. Luxemburgi Zsigmond 1412-ben itt kötötte azt az emlékezetes szerződést, amelyben tizenhárom szepességi várost elzálogosított a lengyeleknek, akik innen kormányozták azokat. Részletek többek között itt olvashatunk az „ügyletről”: 

Ólublónak 1910-ben 1841-en lakosa volt, ebből 1359 szlovák, 261 német és 189 magyar. A legutóbbi népszámláláson a város 15.938 lakosából mindössze 24-en vallották magukat magyarnak.

Késmárkhoz hasonlóan Ólublóról sem került be egyetlen étterem sem a tavaly megjelent szlovák Gault&Millau kalauzba, így ezúttal is a Tripadvisort vettük igénybe, ahol ugyanaz az étterem, a Salas U Franka áll az élen, mint amit előző napon egy késmárki koktélbárban a mellettünk ülők ajánlottak a figyelmünkbe.

Az említett portálon egyébként összesen 11 lublói hely szerepel, közülük kettőt, az SCR cafét és a Chaluj burgerezőt sikerült meglátogatni, utóbbi esetében a pultosok a rengeteg elviteles rendelés miatt nem javasolták, hogy ételt is rendeljünk. 

Érdekes, hogy az egyik legnépszerűbb gasztro-pub, a Pivovar Neptun, ahol alig kapunk helyet, s amiről még szándékozom szólni e rovatban, nincs fenn a Tripadvisoron.

A Salas u Franka impozáns, fából ácsolt épületben működik a város szélén, a Poprád felőli kijáratnál. A beltér rusztikus hangulatát a pácolt fa dominálja. Faragott székek, piros terítővel fedett asztalok, fából készült „platzteller”. A fotókkal illusztrált menü lapjait is fával fogták össze.

A hely megnevezésében a „salas” az erdélyi esztenának felel meg, juhászszállásként vagy pásztortanyaként fordíthatjuk magyarra. A „motorest” kifejezés lényegében autóscsárdát fed (motor + restaurant/restauracia szóösszevonás), cseh és szlovák nyelvterületen találkozhatunk ilyen helyekkel, de ott sem túl gyakran.

A vendéglőnek otthont adó ingatlan 1970-ben épült, „Salas Polana” néven működtették termelőszövetkezeti formában.

1994 és 1995 között nem akadt gazdája, 1996-ban nyitotta újra a jelenlegi tulajdonos, Norbert Frank. A konyhafőnök immár tíz éve Jaroslav Krajnak, aki szerepelt a tévés műsorokban is és különböző gasztronómiai portálokon, például itt.

Hagyományos helyi konyhát visznek, a magyar gasztronómiából átvett nem kevés fogással. 

Kínálnak többek között klasszikus reggeliket a rántotta- és tükörtojásvariációktól a virsliig, kolbászig, továbbá bablevest csülökkel, kolbászos savanyúkáposztalevest, húsleveseket, különféle sült húsokat salátakörettel és anélkül, tájjellegű lisztes-krumplis fogásokat a tócsniszerű krumplispalacsintától a „haluskán” át a pirogig. Grilleznek sertés-, csirke- és marhahúsokat, az előbbi kettő és különböző sajtok rántva is kaphatók.

A tálalás, az ételválaszték és a megvalósítás szintje a kilencvenes éveket idézi. Úgy tűnik, itt éppúgy megállt az idő, mint a magyar csárdák zömében.

Négy helyi bort kínálnak kimérve, további 16 tételt palackban a nagytoronyai Ostrozovic s a Velké Bílovice-i Hrabal pincéktől. A Heineken portfólió helyi söreit kínálják. Csapon Zlaty Bazant 10-es, Radler, alkoholmentes és ’73-as kapható, továbbá a Belső-Magyarországon sajnos nem forgalmazott 12-es Krusovice. A palackos választékba bekerült a Pilsner Urquell is. A töményitalok java része tömegtermelésű tétel, de akad néhány helyi érdekesség is a választékban.

A kiszolgálás udvarias, de személytelen. Három nap után végre találtunk egy éttermet, ahol a pacalleves is szerepel a választékban. Rendeléskor derült ki, hogy nem tudnak vele szolgálni. Elvárható lett volna, hogy ha valami kifogyott, akkor azt az étlap kézbesítésekor jelezzék a vendégnek.

 

A borscs-leves ízletes, a benne levő cékla színét vesztette. A mellé adott ipari kenyér friss, fél fokkal jobb az átlagnál.

 

A bárány élvezhető, de leginkább kötelességszerűnek mondanám, lehetne szaftosabb, ízesebb. A mellé adott sztrapacska-válogatás (nevezzük így, a Belső-Magyarországon elterjedt nevén a „halusky”-t) kifejezetten jól sikerült.

 

Az étlapon a külföldi gyakorlatnak megfelelően gulas-ként szereplő marhapörkölt nem kiugró, kissé mócsingos, de elfogy hamar. Nem nagy adag, de a jól sikerült körettel, az előbb említett sztrapacska-válogatással és a juhtúrós, sült hagymás piroggal együtt jóllakásra alkalmas. A főételek zömének ára 10 euró körül mozog, ami kifejezetten barátinak mondható.

 

A vajjal bőségesen meglocsolt diós-mákos nudli kifogástalan, ízre-állagra egyaránt.

Nem volt ez rossz élmény, a hely, mint már utaltam rá, a magyar csárdák megfelelőjének tekinthető. A szlovák gasztronómia hasonlatosan a néhány oldalban összefoglalható szlovák történelemhez, nem túl gazdag autentikus, sajátos specialitásokban, de a

mindenképp ezek közé sorolható burgonyás-lisztes fogásaikat itt kifejezetten jól készítik. Hasznos tapasztalat azoknak, akik helybeli ételeket ennének a Tátra vonzáskörzetében és nem olasz, távolkeleti vagy nemzetközi kompozíciókat.

Elérhetőségek:

Motorest Salas U Franka

Ólubló, Poprádi út 34.

Telefonszám: [phone]

Honlap: https://www.salasufranka.sk

E-mail-cím: [email protected]

Borítókép és fotók: Borbély Zsolt Attila