A Feol tudósításában emlékeztet arra, hogy a Sanghajból érkezett ötven darab agyagkatona és két ló nem eredeti darab, hiszen azokat Kína nem vagy nagyon ritkán adja kölcsön, valamint az eredeti agyagkatonák szállítása is rendkívül körülményes, azonban a kiállított katonák mind méretükben, mind kinézetükben tökéletesen tükrözik az eredeti, 2200 éves műtárgyakat.
– Érdemes megnézni az arcokat, a hajviseletet: rendkívül részletgazdagok.
Az eredeti katonák mindegyike festett volt, hogy minél jobban hasonlítsanak az igazira. Elképesztő, hogy manufaktúrában gyártották őket, ami Európában csak a XVII. században jelenik meg.
Szobrászok készítették a fejeket, karokat. Mindegyik katona egy igazi ember mintájára készült, tehát több ezer évvel ezelőtt élt emberek arcképei köszönnek vissza az agyagkatonákban – összegezte Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója.
És hogy mit keresnek az ókori kínaiak Gorsiumban? – tette fel a kérdést Kovács Loránd Olivér, a Gorsium Régészeti Park szakmai vezetője. Mint elmondta, az agyagkatonák a Kr. e. II–III. századból valóak, amikor a Kárpát-medencének folyamatos kapcsolata volt a Közel-Kelettel, valamint a távol-keleti részekkel is. Ez a kapcsolat viszonylag egyértelműen kimutatható, hiszen vannak távol-keleti tárgyak Gorsiumból is.
1974-ben kútásás közben parasztok elképesztő leletre bukkantak Kínában. Életnagyságú agyagkatonákra leltek, majd a további szakmai kutatások olyasmit tártak fel, amelyre addig nem volt példa. A földből az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Kr. e. 247–210) sírja került elő, amelyet mintegy nyolcezer agyagkatona őrzött, óvva az uralkodót a túlvilágon is.
A tárlat megtekinthető hétfőtől vasárnapig, 10 és 18 óra között.
