Iránban minden külföldi forgatócsoportot egy úgynevezett silent guide, vagyis csendes idegenvezető kísér. A félhivatalos személy gondoskodik arról, hogy a külföldiek nem tévednek illetéktelen területre, az előre egyeztetett témában készítenek interjúkat, riportokat, vágóképeket. Cserébe, ha például egy túlbuzgó rendőr akadékoskodna velük, idegenvezetőjük elsimítja a nézeteltéréseket.
A csendes idegenvezetőnek azonban nemcsak a költsége magas, de adminisztratív szempontból is nehéz velük a szervezés. Így fordult elő, hogy a magyar dokureality tévésorozat, a Hungarikumokkal a világ körül forgatócsoportja előbb érkezett Iránba, mint ahogyan kísérőikkel minden részletről megállapodtak volna. A tévéstáb így akaratán kívül tesztelte az iráni rendszer éberségét, ráadásul éppen akkor, amikor az Egyesült Államok kis híján hadat üzent a perzsa államnak. A két ország között a múlt hét elejére zuhant mélypontra a kapcsolat, miután az iráni Forradalmi Gárda lelőtte az amerikai haditengerészet katonai felderítő drónját. Feleletként Donald Trump amerikai elnök válaszcsapást rendelt el, s a parancsot csak az utolsó pillanatban vonta vissza.
– Amikor reggel dolgozni indultunk, a sofőrünknek csörgött a telefonja. A vonal másik oldalán közölték: ha forgatni kezdünk, mindenki megy a börtönbe – érzékeltették a hangulatot Kurucz Dániel és Bálint Márta, a Hungarikumokkal a világ körül műsor- és gyártásvezetői. Végül a teheráni magyar nagykövetség segítségével gyorsan megállapodtak a helyi hatóságokkal, így sikerült befejezniük a forgatást. Igaz, voltak nehezítő körülmények. Kurucz Dániel elmondta, drónnal egyáltalán nem forgathattak, és nem használhatták a walkie-talkie rádiótelefonokat sem.
– Az irániak most minden külföldiben a kémet látják. Bizonyára nem alaptalan a félelem, a nemzetközi helyzet miatt állítólag erős a titkosszolgálati jelenlét az országban – folytatta a műsor- és gyártásvezető.
Az iráni önkéntes iszlamista milícia (baszidzs) fegyveresei is az iráni Forradalmi Gárda irányítása alá tartoznak
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
A Hungarikumokkal a világ körül korábban Kelet-Ázsiában és Afrikában is bemutatta a magyarság kötődését egzotikus népekhez, a stáb most Közép-Ázsiában forgat. Irán azonban nehéz terepnek bizonyult, a kémektől való félelem miatt ugyanis volt olyan helyszín, amit végül nem közelíthettek meg.
– Ez nem kellemes érzés, de a feszültséget mindig kompenzálta a perzsák kedvessége – tette hozzá Kurucz. Elmondta, a perzsa kivételesen békeszerető nép, a legutolsó dolog, amire vágynak, egy háború. – Szerencsére a „Magyarisztán” szót mindenki megérti, a magyarság iránt táplált jóindulat pedig végül színessé tette a forgatást – tette hozzá.
