– Emmanuel Macron a konzervatív, a balközép és a liberális szavazókat is meg akarja szólítani, a centrumban szeretne maradni. Nem akarja ünnepelni Napóleont, de azt sem tehette, hogy nem veszi figyelembe a néhai császár halálának kétszázadik évfordulóját. Macron már az elnökválasztási kampányra gondol
– mondta a Magyar Nemzetnek Max-Erwann Gastineau francia konzervatív író-újságíró, a Le Figaro napilap rendszeres szerzője. A francia államfő szerdán megkoszorúzta Bonaparte Napóleon sírját, majd beszédet is mondott, amelyben részben méltatta az egykori császár és hadvezér érdemeit – emlékeztetett például legmaradandóbb alkotására, a ma is hatályban lévő polgári törvénykönyvre –, ugyanakkor a hibáira, a számtalan emberi életet követelő hadjárataira, a rabszolgaság intézményének visszaállítására is rávilágított.
Dezintegráció veszi kezdetét
– Napóleon történelmünk egyik legnagyobb alakja, de Macron sajnos nem azt mondta, hogy legyünk büszkék az örökségére. Pedig ha nem pozitív a történelmünkkel kapcsolatos szemlélet, s nincsenek közös értékeink, akkor társadalmi dezintegráció veszi kezdetét – vont párhuzamot Max-Erwann Gastineau a napóleoni örökség társadalmi megítélése és aközött a nagy port kavart, április 21-én megjelent nyílt levél között, amelyet mintegy húsz nyugalmazott tábornok, száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona írt alá. Ebben Franciaország szétesésére, polgárháború kirobbanására és az iszlamizmus veszélyére figyelmeztették Emmanuel Macront.
Lerótta tiszteletét Emmanuel Macron Napóleon sírja előtt 2021. május 5-én, arról azonban nem beszélt a franciáknak, hogy legyenek büszkék az egykori hadvezér örökségére Fotó: Petit Tesson/Pool/AFP
Maffiaként viselkednek a no-go zónákban
– Megállapítható, hogy a tábornokok és katonák a francia állam dezintegrációja mögött lévő legveszélyesebb okként az iszlám radikalizmust és terrorizmust nevezték meg
– magyarázta lapunknak Cseke Bence. A Franciaország-szakértő emlékeztetett arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen 2015 elején elkövetett merénylet óta terrortámadások szakadatlan sorozatát szenvedi el Franciaország, ezek között Samuel Paty történelemtanár tavaly októberi lefejezése volt az egyik legszimbolikusabb eset. – Orvos unokatestvérem csak rendőri kísérettel meri betenni a lábát bizonyos negyedekbe. Vannak olyan területek Franciaországban, ahol nem közlekedhetnek szabadon a rendőrök és a tűzoltók. Ezeket a negyedeket maffiaként viselkedő, a francia törvényeket nem tisztelő emberek irányítják – hívta fel a figyelmet Max-Erwann Gastineau a muszlim többségű városrészekre, amelyekre nyílt levelükben a külvárosi hordákat emlegető tábornokok is utaltak. Az újságíró emlékeztetett arra, hogy
Franciaország szétesésének veszélyére az előző francia államfő, François Hollande is figyelmeztetett az elnöksége után megjelent könyvben, de Macron első belügyminisztere, Gérard Collomb is azt mondta: „ma még egymás mellett élünk, holnap szembekerülünk egymással”.
A globalizáció vesztesei
– A dezintegrációnak azonban csak egy eleme az iszlám radikalizmus. A nyílt levél aláírói megemlítették a kormányzat tehetetlenségét és cselekvőképtelenségét, a társadalmi egyenlőtlenséget, a társadalmi problémák kezeletlenségét – közölte Cseke Bence.
– Meg lehet említeni a globalizáció veszteseiként titulált vidéki kék- és fehérgalléros munkásokat, agrár- és gyári munkásokat, akik a sárgamellényes tüntetések képében juttatták felszínre kritikáikat. Ugyanúgy meg lehet említeni a baloldali „cancel culture”-t képviselő egyetemi hallgatókat és értelmiségieket, akik túlzottan pozitív diszkriminációt alkalmaznak az iszlám társadalommal szemben, miközben a szólásszabadságot visszaszorítják az egyetemeken, jobboldali gondolkodókat nem engednek felszólalni a katedrán. A társadalmi integráció helyett egy szétfeszülő társadalmat látunk
– tette hozzá.
Beavatkozás és hatalomátvétel
A Franciaország-szakértő szerint beszédes, hogy a katonák a levelet a Charles de Gaulle elleni puccskísérlet 60. évfordulójára időzítették. – Nagyon egyértelműen le van írva:
ha a francia kormány nem cselekszik, a fegyvertársak beavatkoznak.
A beavatkozás szó konkrét, közvetlen fegyveres hatalomátvétel kontúrvonalait rajzolja ki – hangsúlyozta. A levelet közlő Valeurs Actuelles jobboldali hetilap a múlt héten felmérést is közölt, amelynek eredménye szerint a franciák 58 százaléka támogatja a felhívást, s 49 százalékuk támogatná a hadsereg beavatkozását a rend helyreállítása érdekében. Míg a hadsereg főparancsnokaként Emmanuel Macron nem szólalt meg a fajsúlyos ügyben, Jean Castex miniszterelnök és Florence Parly védelmi miniszter is elítélte a nyílt levelet, és szankciókat helyezett kilátásba, mondván: minden köztisztviselőre, így a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjaira is vonatkozik a visszafogottság kötelezettsége.
A nemzet megmentője
Beszédes az a tény is, hogy egyes felmérések szerint az aktív szolgálatban lévő katonák körében negyvenszázalékos a jobboldali Marine Le Pen támogatottsága, aki támogatásáról biztosította a nyílt levelet megfogalmazó elégedetlen katonákat, és azt kérte, szavazzanak rá jövőre. Míg a 2017-es elnökválasztáson a szavazatok 34 százalékát szerezte meg Le Pen a második fordulóban Macron 66 százalékával szemben, most komolyabb esélyekkel indul: a legfrissebb felmérések szerint mindössze 54:46 arányú a különbség Macron javára. – Macron és Hollande kormányzása a francia társadalmat a tömeges munkanélküliség, a gazdasági leszakadás és a diplomáciai eljelentéktelenedés mezejére taszította. A macroni politikából és a régi rendszer képviselőiből, a szocialistákból és a konzervatívokból történő kiábrándulás azt eredményezi, hogy nagyon sok ember nem tud másra szavazni, mint Le Penre, akiben a nemzet megmentőjét látják, aki a hazafias értékrend mentén akarja megvédeni a francia társadalmat – mondta Cseke Bence.
– A franciák tisztában vannak a helyzet komolyságával. Olyan politikusokra fognak szavazni, akik visszaállítják a biztonságot, az állam fennhatóságát. A megoldás nem a katonák, hanem a politikusok kezében van, de nem azok kezében, akik jelenleg vezetik Franciaországot
– nyilatkozta Max-Erwann Gastineau.
