Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa vendégeskedett csütörtök délelőtt az uniós parlament jogi bizottságában (JURI), ahol többek között a járványhelyzet jelentette jogi jellegű kihívásokról, illetve a bizottság e téren folytatott munkájáról tájékoztatta a képviselőket.
A liberális Reynders beszélt a koronavírus feltartóztatását célzó, nyomkövető mobiltelefonos applikációkról, és arról, hogy a különleges jogrend alatt is fontos, hogy a tagállamokban a bíróságok megfelelően működjenek. E téren emlékeztetett arra is, hogy a bizottság múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, mert úgy ítélte meg: a lengyel reform nemcsak aláássa a bírák függetlenségét, de megakadályozza őket abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályokat. Közölte azt is: a bizottság üdvözli a lengyel elnökválasztás elhalasztásáról szóló híreket, és a továbbiakban is közelről figyeli a lengyelországi eseményeket.
Magyarországgal kapcsolatban a biztos rövid felvezetőjében egyetlen félmondatot ejtett el.
Mint mondta,
valamennyi tagállamban vizsgálják a járvány miatti rendkívüli intézkedéseket, így hazánkban is. Megerősítette, hogy a bizottság az eredeti tervek szerint szeptemberben tervezi nyilvánosságra hozni az éves jogállamisági jelentését.
A magyar kérdés azután került ismét terítékre az ülésen, hogy az Európai Parlament szocialista frakciójának részéről a német Tiemo Wölken számon kérte a bizottságot, hogy miért nem cselekszik a demokráciát szerinte leépítő Magyarországgal szemben. Válaszában Reynders ismét azt hangoztatta, hogy valamennyi tagállamban és folyamatosan vizsgálják a vírus miatti rendkívüli intézkedéseket.
– Én kifejezetten abban látom a problémát, hogy nincs meghatározva pontosan meddig is tart a magyarországi veszélyhelyzet – mondta a liberális politikus, hozzátéve: az meghatározott időre kellene, hogy szóljon, vagy a magyar parlamentnek kellene döntenie a lehetséges meghosszabbításáról vagy véget vetéséről.
– Így közelről meg kell néznünk, mi is fog történni
– szögezte le.
Reynders állításával szemben a magyar törvény igenis kimondja, hogy az Országgyűlés visszavonhatja a védekezésről szóló törvényt.
Emlékezetes, hogy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos múlt héten a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy
ő maga már nagyon alaposan elolvasta a magyar jogszabályt, és annak nincs az uniós joggal ellentétes eleme. A liberális Jourová pedig nem túl gyakran nyilatkozik pozitívan a magyar kormányról
– erre Orbán Viktor miniszterelnök is emlékeztetett hétfői, az Európai Néppárt tagpártjainak küldött levelében.
A kormányfő egyúttal kikérte magának a Magyarországgal szembeni álhírhadjáratot, ami az utóbbi időre kiemelten jellemző.
A magyar ügy már jövő szerda délután folytatódik az uniós parlamentben, ugyanis a plenáris ülésén tárgyalja a hazai rendkívüli intézkedéseket. A magyar vita a Zöldek nyomására került napirendre, a szintén zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield pedig sokat sejtető módon azt mondta a Népszavának: az Európai Parlament feladata, hogy politikai nyomást gyakoroljon a bizottságra és az Európai Tanácsra, hogy határozottan lépjenek fel az uniós értékek megsértőivel szemben.
